Az áruházláncok agyoncsomagolt termékeinek valódi tartalmát a fogyasztó közvetlenül csak a megvásárlás után tapasztalhatja meg, vagyis lényegében zsákbamacskát vásárolunk. A csomagolás adta reklámfelületeken azonban a legfélrevezetőbb, a tökéletes terméket sugalló szlogenekkel, fotókkal találkozunk, a termékösszetételről szóló kötelező tájékoztató betűmérete pedig szándékosan súrolja az olvashatatlan kategóriáját.
Nem szeretnék bennünk tudatosítani, hogy a sugallt termék valójában milyen élelmiszeripari vegyszerekből, töltőanyagokból, aromákból, színezékekből, ízfokozókból és tartósítókból és antioxidánsokból áll össze. Pedig ideje ezzel is szembesülni!
Együnk jót és segítsük a gazdát
A multinacionális kereskedők és beszállítók között köttetett nemzetközi megállapodások olyan mennyiségi kedvezményeket, és a többek között szállításra, raktározásra jutó alacsony egységköltséget eredményeznek, hogy a nyomott árakkal a tisztességesen termelő gazda nem tudja felvenni a versenyt, így a hazai termékek kiszorultak a polcokról.
(MTI)
A másik probléma, hogy a távolságok áthidalása miatt a külföldi „friss” zöldségek és gyümölcsök tele vannak nyomva vegyszerekkel, érésgátlókkal és viaszos bevonattal kezeltek, a korai szedés miatt ízetlenek is. A hazai termelők kiszorított helyzetét felismerve 2009-ben fogadták el azt az ajánlást (ami tehát továbbra sem kötelező), hogy a hazai termékek aránya érje el a kereskedők polcain a 80 százalékot.
A piac nagy előnye, hogy csomagolás híján minden érzékünk közvetlenül találkozik az áruval. Ez a tudatos fogyasztás alapfeltétele: minél több információt kell ismernünk, hogy helyes döntést hozhassunk. A piacokon a nagy sebességű áruforgás, az áru romlékonysága miatt mindig számíthatunk arra, hogy friss élelmiszerhez jutunk. A piacokon is feltűnik a külföldi zöldség-gyümölcs, szerencsére azonban a helyi termékek még túlsúlyban vannak. A helyi áru választásával azt is segítjük, hogy a válság és az aránytalan versenyfeltételek miatt veszélybe kerülő munkahelyeiket megőrizzék a mezőgazdaságból élők.
Iktassuk ki a kereskedőt
Közvetlen kereskedelemnek szokás hívni azt az egyre terjedő kezdeményezést, amikor – például az interneten keresztül – egy helyi termelőtől a kereskedők kiiktatásával tudjuk megrendelni az árut. Az ilyen körökben résztvevők gyakran biogazdaságok, ezért garantált a vegyszermentesség, és éppen emiatt a gazdák kínálatában a szezonális termékek szerepelnek. A legjobb, persze, ha saját bio konyhakertet csinálhatunk.
Válasszuk a biotermékeket, mert azok ellenőrzött gazdálkodásból származnak, bizonyosan nem tartalmaznak egészségre káros anyagokat, és a gazdálkodó kerüli a természet károsítását. Sajnos egyre több olyan áru kerül a boltokba, amelyre az öko-, bio- jelző pusztán azért kerül rá, mert a márkanév része. Ne dőljünk be! A valódi biotermékeken szerepelnie kell az ellenőrző hatóság nevének. A biotermék nem drága, ha figyelembe vesszük, hogy mennyi költséges betegségtől, gyógyszertől kíméljük így meg magunkat.
Fagyasszunk!
Magyarországon a szabályozás egyelőre tiltja a génmódosított vetőmagok használatát, az importált késztermékekben azonban lehetnek génmódosított összetevők, ezért a helyi termék választása egyúttal bizonyos fokú védelmet is nyújt számunkra. A génmódosítással a legnagyobb probléma, hogy nem ismerjük a következményeit, vagyis mutációt okozhat a szervezetünkben. Illetve a növényeket, állatokat minden kórsággal szemben ellenállóvá teszi, amivel csak azt érik el, hogy újabb és újabb vírusváltozatok, betegségek jelennek meg, az ilyen növények pedig kiszorítják az őshonos fajtákat, csökkentik az élővilág sokféleségét. A környezettel összhangban lévő termesztés, és az állatok jóllétét szem előtt tartó tenyésztés biztosítja az egészséget.
Keressük az idényzöldséget és -gyümölcsöt, mert azok remélhetőleg nem lesznek tartósítóval kezelve. A későbbi felhasználást pedig oldjuk meg magunk: fagyasszuk le otthon a zöldséget, gyümölcsöt. Ismerkedjünk meg a tartósítás hagyományos, vegyszermentes formáival. Ha nem tudunk lemondani a külföldről behozott egzotikus cikkekről, akkor válasszuk az úgynevezett fair trade, vagyis méltányos kereskedelemből származó kávét, teát, csokoládét. Az ezekből származó bevétel – szemben a fejlődő világot kizsigerelő multinacionális vállalatok gyakorlatával – igazságosan oszlik meg a kereskedő és harmadik világban élő termelők között.
A pazarló vásárlás egyik legfőbb eredménye az az elképzelhetetlen mennyiségű hulladék, amivel lassan nem tud mit kezdeni se a fejlett, se a fejlődő világ. Csökkentsük a hulladékot és a környezetterhelést azzal, hogy csomagolás- és vegyszermentes, friss – tehát nem feldolgozott – árut vásárolunk helyi termelőktől. És mindezt a nejlonzacskók helyett az otthonról hozott kosárban, vászonzsákban szállítsuk haza.
Jelentkezzen!
Ilyen és ehhez hasonló ötletekkel lehet zöldíteni a háztartásunkat. Ha vállalja, hogy augusztus végig a KukaDiéta tippek segítségével környezetbaráttá teszi otthonát, akkor jelentkezzen a KukaDiéta zöld háztartás versenyre, hogy az átalakítás után értékes nyereményekkel gazdagodhasson.
