Élet-Stílus

Pénzt hoz a komposztálás

Csökkentsük egyharmadával a kukába kidobott szemetet: a felmérések szerint ugyanis ennyi szerves anyag kerül egy átlagos háztartás kukájába. Pedig van jobb helye is.

A szerves anyagok a hulladékégetőkben, de leginkább is a lerakókon végzik, ahol értéküket vesztik, pedig humusszá alakulva a kertünket gazdagíthatnák. A lerakókon rothadásnak induló szerves anyagból ráadásul nagy mennyiségű üvegházhatású metángáz szabadul fel, vagyis a folyamat jelentősen hozzájárul a globális felmelegedéshez.

Az égetők sem örülnek a sok szerves anyagot tartalmazó hulladéknak, mert ezek – magas víztartalmuk miatt – rontják az égés hatásfokát. Az uniós előírásoknak megfelelően itthon is drasztikusan csökkenteni kell a lerakókra kerülő szerves anyag mennyiségét, ezért a szolgáltatóknak is rövid távú érdeke a zöld hulladék külön gyűjtése.

Komposztálás

Komposztálás “nagyban” (MTI)

Lakótelepen is lehetséges

A komposztálás tulajdonképpen a legősibb hulladék-újrahasznosító eljárás, melynek során a lebomló szerves hulladék értékes talajjavító anyaggá alakul a mikroorganizmusok, gombák és más talajlakó élőlények tevékenységének hatására. A legolcsóbb és a legkevesebb környezetterheléssel járó megoldás az, amelyiknél nem kell az anyagot elszállítani, hanem helyben, a kiskertben, udvaron komposztálunk.

Mégsem csak a kertes családi házakban van erre lehetőség, már itthon is rengeteg példát lehet találni arra, hogy egy-egy lakótelepi házban, társasházban az ott élő, sok szabadidővel rendelkező nyugdíjasok szervezték meg a közös komposztálást, ami nemcsak közösségi élmény, hanem egy kis hasznos mozgás is a – mégoly apró – zöld területen, a friss levegőn.

Gondozni kell

Legegyszerűbb esetben még komposztkeretre sincs szükség, de ha szempont az esztétikum, akkor számos keret közül válogathatunk. A legtöbb problémát a kereteknél a szellőzés elégtelensége okozza, figyeljünk erre vásárláskor. A kert vagy a társasház udvarának egy félárnyékos szegletében felállított komposztkeretbe már csak gyűjteni kell a hulladékot. Ügyeljünk arra, hogy a halom nedvességtartalma egyensúlyban maradjon, amit például fűrészpor segítségével vagy locsolással szabályozhatunk.

Az is fontos, hogy a konyhai hulladékból és a lenyírt fűből kevesebb legyen benne, mint az avarból, aprított ágakból és gallyakból. Évente kétszer-háromszor bontsuk szét a halmot és forgassuk át, hogy jól átjárja a levegő. Ezután szitáljuk át egy rostán, és a visszamaradt virágföldhöz hasonló állagú és szagú humuszt már tehetjük is a virágcserepekbe vagy keverhetjük a kert földjébe.

Nem kell többé virágföldet, műtrágyát és tápoldatokat beszerezni, nem kell külön szemétszállító zsákokat vásárolni, és a kukát is kisebbre cserélhetjük, amivel csökkenteni lehet a közeljövőben jelentősen dráguló szemétdíjat is.

Néhány jótanács

Mi kerülhet a komposztba?

A konyhában egy tálban vagy más alkalmas edényben gyűjthetjük a szerves hulladékot: a komposztba kerülhet a gyümölcsök, zöldségek héja, tojáshéj, kávé- és teazacc, hervadt virágok és elszáradt szobanövények, virágföld, toll, szőr, fahamu (max. 2-3 kg/m3), növényevő állatok ürüléke a forgácsalommal együtt, papír kis mennyiségben (újságpapír nem, de selyempapír és tojástartó doboz feldarabolva igen), valamint gyapjú-, pamut és lenvászon feldarabolva, szintén kis mennyiségben. A kerti komposztalapanyagok közül legnagyobb mennyiségben az avar fordul elő, illetve a fűnyesedék, szalma, falevél, lehullott gyümölcsök, ágak, faforgács, fűrészpor. A gallyak közül a kisebbeket kézzel, a nagyobbakat ágaprítóval ajánlott feldarabolni körülbelül 5 centiméteres darabokra.

Mit ne tegyünk a komposztba?

Ne kerüljön a komposztba festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék, szintetikus, illetve nem lebomló anyagok (pl. műanyag, üveg, cserép, fémek), veszélyes, magas nehézfémtartalmú anyagok (pl. nagy forgalmú utak mellől származó növényi hulladék, elem, akkumulátorok stb.).
A fertőzésveszély miatt ne tegyünk a komposztálnivalók közé fertőzött, beteg növényeket, a húsevő állatok almát, ételmaradékot, húst és csontot (ez utóbbiakat a kóbor állatok és rágcsálók miatt is érdemes kihagyni a komposztból).

A KukaDiéta zöld háztartás verseny résztvevői a komposztálás téren is megmérettethetnek. A verseny célja, hogy nyár végére egészségesebb, környezettudatosabb otthont tudjanak magukénak a résztvevők. Nevezzen a versenyre, hogy még több tippet, segítséget kapjon az átalakításhoz!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik