Élet-Stílus

Ausztrál Nagydíj: száguldás az ismeretlenbe

admin
admin

2009. 03. 26. 12:20

Vasárnap rendezik meg a 60. Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság első futamát, az Ausztrál Nagydíjat, amelyet - a száguldó cirkusz irányítóinak új intézkedései miatt - éles viták előztek meg.

A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) múlt kedden hozta meg óriási vihart kavaró döntését, miszerint az idei vb-sorozatban már nem a pontok, hanem a futamgyőzelmek száma határoz a világbajnok kilétéről.

Mindenki harcol mindenkivel

Az F1-es csapatokat tömörítő szervezet (FOTA) azonban olyan keményen tiltakozott a döntés ellen, hogy az erőteljes nyomás hatására az FIA meghátrált. A legújabb – kedden közzétett – verdikt szerint csak 2010-ben vezetik be a győzelmi szabályt.

Ezzel még nem merült ki az újítások, szabálymódosítások teljes tárháza: a versenyautók új aerodinamikai csomaggal kell hogy rendelkezzenek az idén.

Az istállóknak egyéb változásokhoz is kellett alkalmazkodni; a légterelő- és karosszériaelemek módosítása mellett újra visszatértek a sima futófelülettel rendelkező “slick” gumiabroncsok, és jelentős változásként említhető az F1 új korszakát megteremtő hibrid hajtási rendszer, a KERS megjelenése is.

A Renault és a Ferrari már a Forma-1-es világbajnokság idénynyitóján, Melbourne-ben beveti a KERS-t. A hírek szerint az FIA három-négy verseny után dönti majd el, hogy szabad-e a továbbiakban használni a berendezést.

A csapatok között nagy a széthúzás. Mario Theissen (BMW) és Flavio Briatore (Renault)

Mario Theissen (BMW) és Flavio Briatore (Renault). A csapatok között nagy a széthúzás (MTI/EPA)

Fontos döntés az is, hogy a versenyidőszakban csak a pénteki két szabadedzésen lehet tesztelni a gépeket, hiszen a szombati tréning már az időmérőre való felkészülést szolgálja. Egy-egy pilóta a szezon során összesen nyolc motort használhat el, s amennyiben további, extra erőforrásra van szüksége, tíz hellyel csúszik hátrébb a rajtrácson.

Diffúzor-ügy

Ráadásul a „diffúzor-ügy” is borzolta a kedélyeket. Három istálló, a Toyota, a Williams és a Brawn GP a többiektől eltérően értelmezte az autók hátsó légterelőire, a diffúzorokra vonatkozó műszaki előírásokat, és ezzel előnyhöz juthatnak. Max Mosley FIA-elnök leszögezte, hogy semmilyen kivetnivalót sem talált az új megoldásban, azok ügyes találmányok, és megfelelnek a 2009-es új szabályoknak.

Ami pedig az évadnyitó futam, no meg a vb esélyeit illeti, az a viták hevében mintha egy kissé elhalványult volna. Nyilatkozgattak a pilóták, de a szabálymódosítások, a győzelmi szabály háttérbe szorította a tulajdonképpeni főszereplőket. Lewis Hamilton, a McLaren-Mercedes brit világbajnoka például azt mondta, hogy a gép még nincs teljesen készen, így a szezon elején nem is vár jobb eredményeket.

A Renault, s főképp a kétszeres világbajnok Fernando Alonso viszont azt ígérte, hogy az idén újra harcban lesz az első helyért. A Ferrari sem tétlenkedett a téli szünet alatt, nagyon készülnek visszavágni a McLarennek a tavalyi vereségért.

Lesz meglepetés?

Könnyen lehet, hogy a Brawn GP lesz a meglepetésistálló az idén: a Honda még tavaly decemberben jelentette be, hogy a gazdasági válság miatt kiszáll a száguldó cirkuszból. Hosszú ideig néma csend, aztán alig három héttel a szezonnyitó futam előtt mégis megmenekült a gárda: Ross Brawn, a versenyistálló korábbi brit igazgatója megvásárolta a csapatot, amely Brawn GP néven versenyez majd.

Button autóját bütykölik a Brwan GP szerelői (MTI/EPA)

Button autóját bütykölik a Brwan GP szerelői (MTI/EPA)

És láss csodát, elképesztően remek teszteredményekkel rukkoltak elő, s ma már többen titkos esélyessé léptették elő a csapatot.

Persze az F1-re mindig is jellemző volt a titkolózás és a porhintés: mindenki panaszkodik, hogy nincs pénze, autója és „paripája”. Aztán amikor feldübörögnek a motorok, a tömeg őrjöngeni kezd, elrajtolnak a gépek, és megkezdődik a száguldás, már mindez a jótékony feledés ködébe vész…

—-A vb 2009-es programja, az istállók és a pilótalista—-

a 2009-es menetrend

Március 29.: Ausztrál Nagydíj, Melbourne
Április 5.: Malajziai Nagydíj, Sepang
Április 19.: Kínai Nagydíj, Sanghaj
Április 26.: Bahreini Nagydíj, Szahír
Május 10.: Spanyol Nagydíj, Barcelona
Május 24.: Monacói Nagydíj, Monte-Carlo
Június 7.: Török Nagydíj, Isztambul
Június 21.: Brit Nagydíj, Silverstone
Július 12.: Német Nagydíj, Nürburgring
JÚLIUS 26.: MAGYAR NAGYDÍJ, HUNGARORING
Augusztus 23.: Európa Nagydíj, Valencia
Augusztus 30.: Belga Nagydíj, Spa
Szeptember 13.: Olasz Nagydíj, Monza
Szeptember 27.: Szingapúri Nagydíj, Szingapúr
Október 4.: Japán Nagydíj, Szuzuka
Október 18.: Brazil Nagydíj, Sao Paulo
November 1.: Dubaji Nagydíj, Abu-Dzabi

csapatok és pilóták

McLaren Mercedes:
1. Lewis Hamilton (brit, 24 éves)
2. Heikki Kovalainen (finn, 27)
Ferrari:
3. Felipe Massa (brazil, 27)
4. Kimi Räikkönen (finn, 29)
BMW Sauber:
5. Robert Kubica (lengyel, 24)
6. Nick Heidfeld (német, 31)
Renault:
7. Fernando Alonso (spanyol, 27)
8. Nelson Piquet jr.(brazil, 23)
Toyota:
9. Jarno Trulli (olasz, 34)
10. Timo Glock (német, 26)
Toro Rosso:
11. Sébastien Bourdais (francia, 30)
12. Sébastien Buemi (svájci, 20)
Red Bull:
14. Mark Webber (ausztrál, 32)
15. Sebastian Vettel (német, 21)
Williams:
16. Nico Rosberg (német, 23)
17. Kazuki Nakadzsima (japán, 24)
Force India:
18. Adrian Sutil (német, 26)
19. Giancarlo Fisichella (olasz, 36)
Brawn GP:
20. Jenson Button (brit, 29)
21. Rubens Barrichello (brazil, 36)

az ausztrál nagydíj programja

Péntek
1. szabadedzés 2:30*
2. szabadedzés 6:30
Szombat
3. szabadedzés 4:00
Időmérő edzés 7:00
Vasárnap
Futam 8:00
*Magyar idő szerint

—-Világbajnokok—-

világbajnok pilóták, 1950-2008

1950 – Giuseppe Farina (olasz, Alfa Romeo)
1951 – Juan Manuel Fangio (argentin, Alfa Romeo)
1952 – Alberto Ascari (olasz, Ferrari)
1953 – Ascari (olasz, Ferrari)
1954 – Fangio (Maserati-Mercedes)
1955 – Fangio (Mercedes)
1956 – Fangio (Ferrari)
1957 – Fangio (Maserati)
1958 – Mike Hawthorn (brit, Ferrari)
1959 – Jack Brabham (ausztrál, Cooper-Climax)
1960 – Brabham (Cooper-Climax)
1961 – Phil Hill (amerikai, Ferrari)
1962 – Graham Hill (brit, BRM)
1963 – Jim Clark (brit, Lotus-Climax)
1964 – John Surtees (brit, Ferrari)
1965 – Clark (Lotus-Climax)
1966 – Brabham (Brabham-Repco)
1967 – Denis Hulme (új-zélandi, Brabham-Repco)
1968 – G. Hill (Lotus-Cosworth)
1969 – Jackie Stewart (brit, Matra-Cosworth)
1970 – Jochen Rindt (osztrák, Lotus-Cosworth)
1971 – Stewart (Tyrrell-Cosworth)
1972 – Emerson Fittipaldi (brazil, Lotus-Cosworth)
1973 – Stewart (Tyrrell-Cosworth)
1974 – Fittipaldi (McLaren-Cosworth)
1975 – Niki Lauda (osztrák, Ferrari)
1976 – James Hunt (brit, McLaren-Cosworth)
1977 – Lauda (Ferrari)
1978 – Mario Andretti (amerikai, Lotus-Cosworth)
1979 – Jody Scheckter (dél-afrikai, Ferrari)
1980 – Alan Jones (ausztrál, Williams-Cosworth)
1981 – Nelson Piquet (brazil, Brabham-Cosworth)
1982 – Keke Rosberg (finn, Williams-Cosworth)
1983 – Piquet (Brabham-BMW)
1984 – Lauda (McLaren-Porsche)
1985 – Alain Prost (francia, McLaren-Porsche)
1986 – Prost (McLaren-Porsche)
1987 – Piquet (Williams-Honda)
1988 – Ayrton Senna (brazil, McLaren-Honda)
1989 – Prost (McLaren)
1990 – Senna (McLaren)
1991 – Senna (McLaren)
1992 – Nigel Mansell (brit, Williams)
1993 – Prost (Williams-Renault)
1994 – Michael Schumacher (német, Benetton)
1995 – M. Schumacher (Benetton)
1996 – Damon Hill (brit, Williams)
1997 – Jacques Villeneuve (kanadai, Williams)
1998 – Mika Häkkinen (finn, McLaren-Mercedes)
1999 – Häkkinen (McLaren-Mercedes)
2000 – M. Schumacher (Ferrari)
2001 – M. Schumacher (Ferrari)
2002 – M. Schumacher (Ferrari)
2003 – M. Schumacher (Ferrari)
2004 – M. Schumacher (Ferrari)
2005 – Fernando Alonso (spanyol, Renault)
2006 – Alonso (Renault)
2007 – Kimi Räikkönen (Ferrari)
2008 – Lewis Hamilton (McLaren-Mercedes)

világbajnok konstruktőrök, 1950-2008

1958 – Vanwall, 1959 – Cooper-Climax, 1960 – Cooper-Climax, 1961 – Ferrari, 1962 – BRM, 1963 – Lotus-Climax, 1964 – Ferrari, 1965 – Lotus-Climax, 1966 – Brabham-Repco, 1967 – Brabham-Repco, 1968 – Lotus-Ford, 1969 – Matra-Ford, 1970 – Lotus-Ford, 1971 – Tyrrell-Ford, 1972 – Lotus-Ford, 1973 – Lotus-Ford, 1974 – McLaren-Ford, 1975 – Ferrari, 1976 – Ferrari, 1977 – Ferrari, 1978 – Lotus-Ford, 1979 – Ferrari, 1980 – Williams-Ford, 1981 – Williams-Ford, 1982 – Ferrari, 1983 – Ferrari, 1984 – McLaren-TAG Porsche, 1985 – McLaren-TAG Porsche, 1986 – Williams-Honda, 1987 – Williams-Honda, 1988 – McLaren-Honda, 1989 – McLaren-Honda, 1990 – McLaren-Honda, 1991 – McLaren-Honda, 1992 – Williams-Renault, 1993 – Williams-Renault, 1994 – Williams-Renault, 1995 – Benetton-Renault, 1996 – Williams-Renault, 1997 – Williams-Renault, 1998 – McLaren-Mercedes, 1999 – Ferrari, 2000 – Ferrari, 2001 – Ferrari, 2002 – Ferrari, 2003 – Ferrari, 2004 – Ferrari, 2005 – Renault, 2006 – Renault, 2007 – Ferrari, 2008 – Ferrari

többszörös világbajnokok

Hétszer: Michael Schumacher (német – 1994, 1995, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004)
Ötször: Juan Manuel Fangio (argentin – 1951, 1954, 1955, 1956, 1957)
Négyszer: Alain Prost (francia – 1985, 1986, 1989, 1993)
Háromszor: Jack Brabham (ausztrál – 1959, 1960, 1966) , Niki Lauda (osztrák – 1975, 1976, 1984), Nelson Piquet (brazil – 1981, 1983, 1987), Ayrton Senna (brazil – 1988, 1990, 1991), Jackie Stewart (brit – 1969, 1971, 1973)
Kétszer: Alberto Ascari (olasz – 1952, 1953), Jim Clark (brit – 1963, 1965), Emerson Fittipaldi (brazil – 1972, 1974), Graham Hill (brit – 1962, 1968), Mika Häkkinen (finn – 1998, 1999), Fernando Alonso (spanyol – 2005, 2006)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.