Az MTI a tatabányai rendőrségre hivatkozva azt írta, hogy egy 14 éves lány betört a vértesszőlősi bemutatóhelyre, az ablakokra és a vitrinekre együttesek neveit firkálta, és széttaposta a Samunak elnevezett vértesszőlősi előember maradványait.
Samu Budapesten van
László Gyula rekonstrukciója Samuról (Magyar Nemzeti Múzeum)
Samunak azonban kutya baja, a körülbelül 350 ezer éves ősember nyakszirtcsontja és a két ismeretlen eredetű záppfog biztonságban van a fővárosban – mondta el a FigyelőNetnek Markó András régész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa. Ami történt, értelmetlen rombolás, de komoly vagy helyrehozhatatlan kár nem keletkezett. Feltehetően vértesszőlősi általános iskolások törtek be az ásatás területére, összefirkálták a bemutatóterületet védő falat, és összejárkálták a feltárási területet.
Ezzel igaz, hogy megbolygatták a maradványokat, több állatcsontot eltörtek, de az értékes leletekhez nem fértek hozzá. A vértesszőlősi nyolc régészeti lelőhelyből kettő látogatható, hatot pedig a régészek vagy visszatemettek, vagy még el sem kezdték a feltárást – ezekben értelemszerűen nem tudtak kárt okozni. Markó András szerint a mostani vandál akció semmit nem von le a lelőhely régészeti, tudományos értékéből. A területen egyébként többmilló köeszközt és hasonló számú állati csontot rejt a föld.
A bemutatóhelyen az ember fejlődését mutató táblák, az eredeti állapotban feltárt, üveg mögött bemutatott kultúrrétegek mellett a leglátványosabb az egykori „dagonya” fölé emelt körpavilon ablakai mögül előtáruló lábnyomrengeteg, amely őstulkoktól, ősszarvasoktól, őslovaktól – és emberőseinktől – származik – írja az MTI.
A kiállítóhely egy részlete (Markó András)
Vizsgálják a kárt
A tatabányai rendőrség közleménye szerint egy 14 éves lány, a helyi általános iskola tanulója a saját lakásukhoz használt egyik kulccsal nyitotta ki a Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelyét. Az ablakokra és a vitrinekre együttesek neveit firkálta, és széttaposta a lelőhelyet. Mivel a bemutatóhely csak időszakosan látogatható, a rongálást csak a szokásos heti szemle során fedezték fel a múzeum munkatársai. Feltételezésük szerint a cselekmény január 28-a és február 4-e között történt.
Gyanúsított fiatal lány kihallgatásán részben elismerte tettét, a rendőrség még vizsgálja, hogy voltak-e társai. A szakemberek megkezdték az okozott kár eszmei értékének felbecsülését. Az előemberi telephelyet 1962-ben Pécsi Márton fedezte fel. 1965 nyarán, Vértes László ásatásai során, napvilágra került egy körülbelül 350 ezer éves ősember nyakszirtcsontja és két gyermekfog.
Kőeszközök Vértesszőlősről (Dabasi András – Magyar Nemzeti Múzeum)
A maradványok megtalálásakor, augusztus 21-én, Sámuel napja volt, ezért az itt élt embert „Samunak” keresztelték el – írja a wikipédia.
