Filmszemle: az Utolsó idők nyert, tényleg

Kedd este a Kongresszusi Központban egy fiatal, első filmes alkotó, Mátyássy Áron vehette át a jubileumi filmszemle fődíját. Mint korábban megírtuk, a játékfilmes zsűri értékeléséből már sejteni lehetett, hogy az Utolsó idők lehet a befutó. A film egy fiatal autószerelő és annak fogyatékos nővére keleti határ menti történetét meséli el. A sztoriban feltűnt egy épülő autópálya és az arra alapozott ügyeskedés, megjelentek lecsúszott vidéki figurák, no és a középpontban az erőszak, meg annak „megoldása”, az önbíráskodás. A filozófusnak is tanult rendező, Mátyási Áron kijelentette, hogy nem akart filozofálni, sőt elnézést kér, ha ez egyáltalán felmerül, csak felindultságból „követte el a filmet”. Az érdekelte, hogy jut el az ember az önbíráskodásig, addig hogy a főhős a nővérével erőszakoskodókat kivégezze.

Utolsó idők (Vass Teréz)

Bár a film alaptörténete megragadó, a színészi alakítások (főleg a fogyatékos lányt alakító Vass Terézé) emlékezetesek, de a FigyelőNet kulturkommandója elég sok hiányosságot vélt felfedezni a filmben, főleg az operatőri munkával és a zenével kapcsolatban. Ez utóbbiban annyira különbözik a véleményünk a zsűriétől, hogy szerintünk az amúgy kiváló Harcsa Veronika-dalok e filmhez egyáltalán nem illettek, Mészáros Mártáék viszont még díjazták is. (Legjobb eredeti filmzenének járó díj). A zsűri kedd délelőtti nyilvános értékelésén pedig maguk a felkért ítészek tették szóvá a film lezárását, a befejezéssel viszont nekünk nem volt bajunk. Mindebből látszik, az a szép a moziban, hogy mindenkinek mást jelent. Mi mindenesetre meglepődve fogadtuk a bejelentést, de sok sikert kívánunk a filmnek.

A díjnyertes rendezővel, még kedd délelőtt beszélgettünk a filmjéről:

Gárdost és Herendit is díjazták

A másik fontos díjat, a legjobb rendező díját egy „öreg róka”, Gárdos Péter vehette át, a Kosztolányi-műből készült filmadaptációjáért, a Tréfáért. Ez egy jó értelemben vett régimódi film egy kemény egyházi iskola életéről a múlt század elején. Gyönyörű képekkel, pontosan körülrajzolt gyerekszerepekkel (a vagányoktól a stréberig) és felnőtt (tanár) szerepekkel. Megjelenik itt a keményvonalas, már-már fasisztoid nevelő és a liberálisabb elveket valló ellenfele. Az utóbbi persze elbukik, de az előbbi sem nyer. Szóval majdnem minden rendben van a filmmel, de valahogy nekünk hiányérzetünk támadt. Nem tudtuk beleérezni magunkat teljesen sem a diákok, sem a tanárok helyzetébe. Nem képződött az a bizonyos gombóc sem a torkunkban, sem a gyomrunkban a film megtekintése során. De ez is biztos a mi hibánk.

Tréfa

A Valami Amerika 2. már bizonyított a mozikban, lassan 400 ezer nézőt mondhat magáénak. Mint Báron György korábban a FigyelőNetnek elmondta, ez az igazi közönségdíj. A zsűri is Herendi Gábornak ítélte oda a „legjobb szórakoztató közönségfilm díjat”. Ezt a döntést mi is üdvözölhetjük, a filmről már korábban megírtuk dicsérő sorainkat.



4 díj az 1-nek

Négy elismerést is begyűjtött Pater Sparrow 1 című – általunk kultuszfilmgyanúsnak tituált alkotása: Aranyolló vágó díj, Látványtervezői díj, Játékfilm produceri díj (megosztva a Papírrepülőkkel), és a legjobb operatőri díj.

A legjobb első filmeseknek járó Simó Sándor-díjat a kiváló Intim fejlövés és a – szerintünk kevésbé sikerült – Papírrepülők kapta. Az előbbi egy aprólékosan kidolgozott forgatókönyvvel, dialógusokkal, sok humorral és nem utolsósorban kiváló színészekkel készült alkotás három libidócsődörről és problémás párkapcsolataikról. A Papírrepülők viszont talán a szemle legjobban várt filmje volt a 2000-es évek budapesti szubkultúráiról, de sajnos nagy csalódást okozott.

Lukáts Andor a Príma primaverában

Legjobb férfi színész – megérdemelten – Lukáts Andor lett a Príma primavera, és a Mázli című filmek főszerepéért, a legjobb női színész pedig a Majdnem szűz főszereplője, a bájos Ubrankovics Júlia lett, szintén nem érdemtelenül.

A filmszemle elsősorban nem a díjakról szól, persze. Szokták mondani, hogy nem véletlen, hogy nem fesztiválnak hívják. Mégis jó eljátszani a gondolattal, hogy mi mely filmeket tartottuk idén a legjobbaknak. Ezt meg is tettük. Nagyon hiányoljuk a díjazottak közül Pálfi György improvizációra épülő, szokatlan moziját, és Sopsits Árpád felkavaró kamaszöngyilkosságokról szóló A hetedik körét.

A 40. Magyar Filmszemle tehát kedd este bezárta kapuit. Szerintünk és a filmesztéta szerint kicsit gyengébb volt a filmes felhozatal, mint tavaly, de egy év terméséből semmilyen következtetést nem lehet levonni a magyar filmre nézve. A játékfilmes zsűri egyik tagja, az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos operatőr pedig magas színvonalúnak nevezete az idei szemlét is: