Az európai középosztály egyik kedvelt nyaralóhelye Tunézia, amely tavaly 7 millió vendéget fogadott külföldről. Az idegenforgalom a második számú munkáltató Tunéziában, az ágazat tavaly, 1,7 milliárd eurós bevétellel, a GDP 6 százalékát termelte. Tavaly még nem voltak érezhető nehézségek, de idén már csökkennek a foglalások. Nagy a bizonytalanság, az idegenforgalmi minisztériumban válságstáb alakult, napról napra figyelik az európai gazdasági adatokat.
Fejlesztik a sivatagi turizmust
Algériában, amely nagyrészt a kőolajból és a földgázból él, viszonylag kisebb az idegenforgalom súlya. Utolsó ismert adat szerint 2007-ben 1,74 millió külföldi állampolgár üdült Algériában, és közülük is 1,23 millió volt a külföldön, főleg Franciaországban élő algériai. 2011-re 2,5 millióra akarják növelni a látogatók számát, a sivatagi turizmus fejlesztésével. Az idegenforgalomra egyelőre nincs hatással a válság, annak ellenére, hogy januárban 10 százalékkal kevesebb volt a látogató éppen a déli, szaharai országrészben.
A szakértők még nem mérték fel, mi volt a visszaesés oka, és még bíznak benne, hogy a veszélyes szaharai üdülést választó, gazdag európaiaknak nem lesznek gazdasági gondjaik ezentúl sem.
Olcsóbb hotelárak
A legnagyobb idegenforgalmú térségi országban, Marokkóban a kormány, CAP-2009 néven, már stratégiát hirdetett a nemzetközi válság esetleges következményeinek leküzdésére. Marokkó tavaly 8 millió turistát fogadott külföldről, 7 százalékkal többet, mint 2007-ben, és a bevétel, 5,2 milliárd euró, az ország fő devizaforrása volt. Azonban az árfolyamváltozások miatt a bevétel, marokkói dirhamban számolva, már tavaly is csökkent, 1 százalékkal.
Marokkó növelni akarja a látogatók számát az olajországokból és Oroszországból, sőt jövőre 10 millió turistát szeretne látni. Idén Marokkóban 20 ezerrel 160 ezerre akarják növelni a szállodai férőhelyek számát, és a szállodások imitt-amott már kezdik csökkenteni áraikat.
