Ma már Magyarországon szinte egymást érik a környezetvédelemmel és klímaváltozással kapcsolatos konferenciák, ami egyrészt jó, hiszen azt jelzi napirenden vannak ezek a témák, viszont ritkán gondolunk bele, hogy önmagában egy-egy ilyen rendezvény lebonyolítása is mekkora környezetterheléssel jár. Ebből a szempontból igen rendhagyó konferencia zajlott a Brit Nagykövetségen. A Klímabarát Települések Szövetsége amolyan görbe tükröt tartott magának és a résztvevőknek egyaránt.
Kardos Péter, az Energia Klub munkatársa elmondta, hogy a szervezet egy új szolgáltatása, a széndioxid-kalkulátor segítséget nyújt abban, hogy rendezvényszervezők megnézzék, hol csökkenthetik az eseménnyel kapcsolatos üvegházgáz-kibocsátásukat. A szakértő hozzátette, hogy az ilyen jellegű rendezvényeknél a legnagyobb kibocsátás-csökkentés a közlekedés terén érhető el, vagyis ha minél több résztvevő tömegközlekedéssel vagy telekocsival érkezik.
Ünnepélyes klímaerdő-ültetés (MTI)
Számításai alapján a mintegy 300 fős konferencia lebonyolításához kapcsolódó fűtést, villamos energia- és vízhasználatot, étkezést, a kiadványok előállítását és természetesen a közlekedést figyelembe véve a teljes széndioxid-kibocsátás mintegy 16 tonna volt. Magyarországon az egy főre eső évi üvegházgáz-kibocsátás széndioxid-egyenértékben mérve átlagosan 8 tonnának felel meg, vagyis ezzel az egynapos rendezvénnyel két ember éves adagját sikerült kipipálni.
Másutt nem új keletű az alulról jövő kezdeményezés
A magyarországi Klímabarát Települések Szövetsége egy éve alakult, éppen azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet a klímaváltozás és a mindennapi élet kapcsolatára, valamint arra, hogy feltétlenül szükség van helyi szintű lépésekre, mivel úgy tűnik a nemzetközi és az állami szervezetek nem képesek hatékonyan kezelni ezt a problémát.
A klímabarát település gondolata és gyakorlata csak nálunk új keletű. Nyugat-Európában, elsősorban Nagy-Britanniában már évtizedes hagyománya van ennek. Maga a brit kormány hozta létre 1997-ben a Climate Impacts Programe nevű, oxfordi székhelyű szervezetet, melynek feladata, hogy segítsen az államigazgatási intézményeknek, önkormányzatoknak és az üzleti szférának kidolgozni a klímastratégiájukat. Szintén Nagy-Britanniából indult ki – de már számos országra kiterjedt – az úgynevezett átalakuló városok hálózata.
Ezeknek – a helyi önkormányzattal szorosan együttműködő – lakossági kezdeményezéseknek a célja a település vagy a szűkebb lakókörnyezet ökológiai lábnyomának csökkentése, és nem utolsó sorban a helyi közösségek megerősítése. A települések adottságaitól függően mindenütt más és más lépéseken – például energiafüggőség csökkentése, élelmiszer-önellátás növelése, zöld területek fejlesztése – van a hangsúly.
—-Az UV-riadótervtől a helyi piacig—-
A magyarországi szövetség tavaly öt taggal alakult, most további mintegy 15, köztük határon túli település biztosította támogatásáról a kezdeményezést. A konferencián kiderült, hogy a két legkorábban létrejött klímabarát település – Hosszúhetény és Tatabánya – már több konkrét eredményt is fel tud mutatni ezen a téren.
Tatabányán elkészült a város klímastratégiája. Ennek részeként az Országos Környezetegészségügyi Intézettel közösen kidolgoztak egy helyi hőség- és UV-riadó tervet. Továbbá a program keretében a polgármesteri hivatal autóit felszerelték úgynevezett Green Plus katalizátorral, amely csökkenti az üzemanyag égetése során keletkező üvegházgáz mennyiségét, év végére pedig befejeződik az önkormányzati intézmények épületeinek világítás-korszerűsítése.
Botos Barbara, a Tatabányai Polgármesteri Hivatal környezeti nevelésért felelős referense hangsúlyozta, hogy fontos a téma állandó napirenden tartása a lakosság körében, ugyanis csak így tudatosodik bennük, hogy valós problémáról van szó és nem csak pánikkeltésről. Ennek érdekében a számos rendezvényt szerveznek, pályázatokat írnak ki iskolák és a lakosság számára. Ezzel szemben Hosszúhetény, mint falu más lehetőségekkel és problémákkal szembesül.
Tudományos segítséggel
Nemrég elkészült a falut elkerülő országút, így remélhetőleg a főutca hamarosan újra megtelik élettel, ugyanis eddig a nagy átmenő forgalom miatt teljesen ellehetetlenült a gyalogos és a kerékpáros közlekedés – mondta Herbert Tamás, a program koordinátora. Az önkormányzat már működtet egy energetikai tanácsadó irodát, ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság körében nagyon kevés információ áll rendelkezésre az energiahatékony építkezésről, az utólagos szigetelési, épület-átalakítási lehetőségekről.
A Pécsi Tudományegyetem szakembereinek segítségével hamarosan elkészül az önkormányzati épületek energetikai auditja, amely nem csak a fűtés és villamosenergia-igényre, de a hulladék- és vízgazdálkodásra is kitér. A településen heti piacot hoztak létre, azzal a céllal, hogy a helyi termékek lehetőleg helyben, minél kevesebb utaztatásssal találjanak gazdára.
Herbert Tamás elmondta, hogy a tervek között szerepel, de komoly nehézségbe ütközik a mezőgazdaság élénkítése, ugyanis a helyi gazdálkodás jelentősen leépült az elmúlt évtizedben. Ehhez kapcsolódva, a térségi tájfajták megőrzése érdekében a Duna-Dráva Nemzeti Park segítségével a település határában tervezik egy régi tájfajtákból álló gyümölcsös kialakítását.
Filmvetítés az ország közel száz pontján
A klímabarát települések többsége csatlakozott a Védegylet által december első hetére szervezett Klímaébresztő filmhéthez. Ez egy újfajta, alulról szerveződő rendezvény, melyre december 1-6. között kerül sor. Célja, hogy elősegítse a klímaváltozással kapcsolatos közösségi aktivitás feléledését. A szervezők azonban nem fenyegető jövőképet akarnak sugallni, hanem azt, hogy a klímaváltozás adta nehézségek lehetőséget adnak a régóta szükséges változtatások megtételére, ha élünk a közösségi összefogás erejével.
Ezt fejezi ki az is, hogy a programba bárki bekapcsolódhat, vagyis a vetítésekre a helyi lakosok szervezésével kerül sor a legkülönbözőbb helyszíneken, a filmek után pedig mindenki számára nyitott beszélgetésekre is lehetőség van – olvasható a rendezvény honlapján. Eddig már több mint 60 helyszínről regisztráltak vetítésre az ország különböző részéről. A zárórendezvényre Budapesten a Toldi moziban kerül sor december 5-én és 6-án.
A program aktualitását az adja, hogy december elején lesz az ENSZ-klímacsúcs a lengyelországi Poznanban. Ezt számos országban civil megmozdulások kísérik a nemzetközi akciónapon, december 6-án. A poznani klímacsúcs célja előkészíteni a jövőre esedékes koppenhágai új globális klímavédelmi megállapodás aláírását, amely a 2012-ig érvényes Kiotói Jegyzőkönyv utáni lépéseket tartalmazná.
