Miközben az óceán elnyeli a légkörben növekvő mértékben jelen levő szén-dioxid egy részét, a világtengerek vize egyre savasabbá válik. A savasodás veszélyes változásokat indíthat el a táplálékláncban, amely jelentős mértékben csökkentheti az óceánok biodiverzitását. A Science Online napokban közzétett tanulmánya szerint a tengervíz kémhatásának változása elősegítheti azt is, hogy a hanghullámok jóval nagyobb távolságokat tehessenek meg a víz alatt. Így várhatóan az óceánokban tapasztalható háttérzaj – melyhez jelentősen hozzájárul az egyre növekvő hajóforgalom és a víz alatti radarok tevékenysége – növekedni fog.
forrás: Science
Ma a szén-dioxid-kibocsátás harmada, közel 7 milliárd tonna kerül évente az óceánba. Az ipari forradalom óta halmozódó CO2 a tenger savasodását, a pH értékének 0,1 egységnyi csökkenését okozta – írja a National Geographic Online. A folyamat gyorsaságát jól mutatja, hogy az óceán pH értéke az elmúlt 24 millió évben 8,1-8,2 között ingadozott. Egyedül 23 millió évvel ezelőtt volt olyan savas (pH = 8,06), mint ebben az évszázadban.
A kutatók a becsléseket összevetették a helyszíni mérésekkel és laborkísérletekkel, hogy teszteljék a tengervíz hangvezető képességet. Figyelembe vették az óceán várható hőmérséklet emelkedését és oxigéntartalmának a csökkenését, amik szintén hatással lehetnek a víz alatti akusztikára. Számításaik szerint 2050-re, ugyanazon az atlanti-óceáni területen a hang 70 százalékkal messzebb fog terjedni vízfelszín alatt, mint napjainkban. (Pedig már mai érték is 10 százalékkal nagyobb, mint néhány száz évvel ezelőtt.) Különösen igaz ez az alacsony frekvenciájú jelek és hangok esetében. Utóbbiakat használja a legtöbb tengeri emlős.
Az már ma is tapasztalható, hogy a katonai hangradarok képesek felborítani a bálnák kommunikációját 500 kilométeres körzetben. A helyzet az óceánok savasabbá válásával csak romlani fog, mivel csökken a tengervíz hangelnyelő képessége. A magasabb háttérzaj beláthatatlan hatással lehet a bálnákon kívül a delfinekre és azokra a halfajokra, amelyek hanghullámokat használnak a zsákmány beazonosítására, a tájékozódásra és a nagy távolságú kommunikációra.
