Mivel a Megyeri híd is az M0-s része lesz, és becslések szerint 60 ezer autós használja naponta, kérdéses, hogy egy sztrádát érdemes volt-e körfogalomban végződtetni.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) részéről nem osztják a kételyt, és azt a tájékoztatást adták, hogy ez a „kereszteződés” nem most lett körforgalom, már szinte évtizedes a megoldás. A híd tervezésekor a távlatban becsült forgalomra is alkalmasnak találták azzal, hogy a fő irányt (Szentendre-Budapest) külön is kiemelték, és hidat építettek.
A Megyeri híd hatása a környékére 2023-ig (forrás:NIF)
A megoldást tehát megfelelőnek tartják, bár hozzátették, hogy kell két-három hónap, míg a forgalom beáll, rendeződik. Az átadás óta eltelt pár nap azt mutatja, hogy nincsenek különösebb problémák – tették hozzá. Kérdés persze, és ezt a NIF-nél is így vélik, hogy a Margit híd lezárása mit okoz majd, de ezt is csak becsülni lehet, az emberek döntéseit előre kiszámítani nem. Összegezve úgy látják, hogy a csomópont ilyen módon történt kialakítása jó és gazdaságos döntés volt: a többirányú forgalom levezetésére alkalmas.
A jobb sávban lévőnek (zöld), az első lehetőségnél kéne letérnie, így nem akadályozná a belső sávból kisorolókat.
Több országban is jellemző a körforgalmas, ráadásul többsávos körforgalmas megoldás. A probléma, hogy mifelénk ezt csak elenyésző számban használták eddig, azok is legendásan zűrös helynek számítanak. Ilyen például az érdi csomópont, ami a 6-os és a 7-es utakat ereszti össze. Itt mindennaposak a koccanások, főleg abból kifolyólag, hogy nem tudjuk használni a többsávos körforgalmakat.
Ennek leginkább az az oka, hogy egy többsávos körforgalmat az abba belépő nehezen értelmez. A táblák, amelyeket kihelyeznek nem tanulmányozhatók alaposan, és sokszor elég nagy sebesség mellett kell azonnali döntést hozni.
Ehhez hozzájárul, hogy a körforgalomba a belső sávon belépő, miután a KRESZ szerint nincs kitüntetett helyzetben, kénytelen különösen figyelni, amikor ki akar sorolni, ráadásul maga mögé. Így sokan akkor is a külső sávban keringenek, ha az nem indokolt, ez viszont lelassítja az egész körforgalmat.
A közlekedési szakemberek szerint a másik probléma az, hogy a körforgalmak sem egyformák. Sokszor nehéz megválasztani bennük a megfelelő sebességet. Még ha tábla figyelmeztet, akkor is könnyen ráfutunk a padkára, vagy egy nagyobbat kell fékeznünk az ívben.
Mindeközben láthatóan egyre divatosabbak Magyarországon is, pedig előnyük igazából akkor érződik, ha azonos terheltségű utak találkoznak. Amennyiben egy sokkal nagyobb forgalmú út találkozik egy kisebb terhelésűvel, akkor érdemesebb az alá-, fölérendeltségi viszonyokat kitáblázni.
Pozitívumuk viszont, hogy lassítják a kereszteződésbe érkezők sebességét, így ha valamilyen baleset történik, azok általában kisebb erejűek, mint a hagyományos kereszteződésekben.
