A fiú a házból biciklire pattant, és elindult szokásos körútján. Ez azonban nem a Margit-szigetre vezetett, hanem a két kapuval arrébb lévő kisközért bejáratáig. Ott vett egy üveg sört, megitta, majd felpattant a biciklijére, és ment tovább… Egészen a szemközti ház ábécéjéig. Ott ismét leparkolt, és vett megint egy üveg italt. Az idő közben telik, már vagy negyven perce lehet úton. A fiatalember biciklire száll – egyre bizonytalanabbul –, és megy tovább. A következő kisboltig…
A történet egy harminc év körüli fiatalember programja, legalább kétnaponta megteszi ezt az utat. „Az alkoholfogyasztásnak számos fokozata van, a társasági, alkalmi italfogyasztástól a nagyiváson át a függőségig. Már a napi egy korsó sör vagy két deciliter bor feletti rendszeres alkoholfogyasztás is káros lehet” – mondja dr. Magyar Iván György addiktológus főorvos.
Függőségről akkor beszélünk, ha a szervezet megvonási tünetekkel reagál az alkoholbevitel hiányára. Ez enyhébb esetben remegés, verejtékezés, rossz közérzet, de egészen a „delírium tremensig” terjedhet, amely akár halállal is végződő, súlyos anyagcserezavar – súlyos belső szervi szövődményekkel, pszichés eltérésekkel. Persze azért ennek az állapotnak az elérésig nagy utat kell megtenni. Legfőképpen életvitelünkben.
Alkohol az asztalon
Ha évente néhány különleges alkalommal felöntünk a garatra, vagy esténként elkortyolunk egy-két deci vörösbort, amiatt még nem kell, hogy lelkiismeret-furdalásunk legyen. Dr. Fehér János, a Magyar Májkutatási Társaság elnöke, a Semmelweis Egyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika professzora a következőképpen írja le az elfogadható alkoholfogyasztás mértékét: „Mérsékelt alkoholfogyasztás alatt napi 1–4 egység alkoholtartalmú ital fogyasztását értjük. Egy egység mintegy 10–12 gramm alkoholt jelent. Ez 3,30 deci sörnek, 1–1,2 deci bornak, 30–40 centiliter átlagos alkoholtartalmú égetett szesznek felel meg. Mivel a női nem fogékonyabb az alkohol okozta szervezeti károsodásra, nők esetén napi 1–2 egységnyi, férfiak esetén napi 2–4 egységnyi ital elfogyasztása még kedvező hatású is lehet, ha szervezetünk egészséges. De ha valamilyen betegségünk van, ez a mennyiség is károsíthatja testünk szerveit, szöveteit.”
Borterápia
Fehér János professzor életének döntő részében
májbetegségek eredetének kutatásával és gyógyításával foglalkozott,
ezért kiemelt figyelemmel tanulmányozta a borterápiát, amely Bordeaux
környékéről származik. „A borterápia lényegében egy új terápiás
módszer, Franciaországból terjedt el, és ez idáig csak alig néhány
országban végzik” – mondja.
Elsősorban mozgásszervi (csont- és
ízületi) betegségek kezelésében alkalmazzák, a balneo és fizioterápiás
módszerhez hasonlóan. Lényege, hogy az emberi testet jól előkészített,
alkoholtól mentesített, de a bor egyéb alkotórészeit (elsősorban a
polifenolokat) tartalmazó fürdőkádba helyezik. Majd szőlőmagból hidegen
préselt olajat tartalmazó kenőcsök használatával masszázst alkalmaznak,
melyet speciális törkölypakolás követ.
Borból készült
polifenolos kenőcsőkkel kozmetikai kezeléseket végeznek, melyet
gondosan elkészített, sok gyümölcsöt, salátát, halat is tartalmazó
étrend követ. Az étkezésekhez minőségi borokat javasolnak, kis
mennyiségben.
Étkezéshez nők esetében a napi 1–2 deciliter bor, férfiak esetében ennek duplája az elfogadható mennyiség. De ez sem mindennap. Ha viszont étkezés előtt röviditalt fogyasztunk, vagy a desszerthez likőrt, konyakot, akkor ezt a bormennyiséget is csökkenteni kell.
Az alkohol hatását étkezési szokásaink jelentős mértékben befolyásolják. Megfelelő táplálkozás mellett a mérsékelt alkoholfogyasztás nem jelenthet veszélyt szervezetünkre. Egy kiadós ebéd vagy vacsora után elfogyasztott pohár minőségi bornak kedvező hatása is lehet. Ám az éhgyomorra felhörpintett alkohol sokkal gyorsabban szívódik fel; koncentrációja hirtelen megemelkedik szervezetünkben, a vérben, a test szöveteiben, sejtjeiben. Minél magasabb a sejtekben ez az alkoholmennyiség, annál inkább károsító hatású.
A rendszeres alkoholfogyasztás elnyomja az éhségérzetet, ugyanakkor jó néhány tápanyag felvételét megnehezíti szervezetünk számára. A túlzott alkoholfogyasztás hatására B-vitamin-, folsav-, kalcium- és magnéziumhiány alakulhat ki.
Akik rabul esnek
Az alkohol okozta káros hatás egyenes arányban áll az elfogyasztott alkoholos ital mennyiségével. Az úgynevezett tömény italok sokkal nagyobb mennyiségben tartalmaznak alkoholt, ezért nagyobb mennyiségben fogyasztva nagyobb a károsító hatásuk is. A rendszeres, túlzott mértékű alkoholfogyasztás károsíthatja létfontosságú szerveinket, elbutulást, szellemi leépülést okozhat. Károsodhat a szív- és érrendszer, a gyomor, az agyszövet, de legnagyobb veszélybe a máj kerülhet.
„A máj azért kiemelkedő jelentőségű ebben a tekintetben, mert az alkohol 90–95 százaléka itt bomlik le” – mondja dr. Fehér János. Ha rendszeresen valamilyen gyógyszert is fogyasztunk, akkor a lebomlás még lassabban következik be, így a káros hatás is tartósabb lehet.
Alkoholfogyasztás során a májban elsőként nagyobb mennyiségű zsír rakódik le, úgynevezett zsírmáj alakul ki. Ez az állapot még visszafordítható. Ha viszont a rendszeres, nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás fennmarad, ebből a stádiumból először alkoholos májgyulladás, majd májzsugor alakul ki.
Ez az állapot már visszafordíthatatlan. Megjelenhet a sárgaság, a hasban a folyadékfelszaporodás (ascites). A zsírmájat gyakran nem kíséri klinikai tünet, így észrevétlen maradhat, máskor viszont gyengeség, jobb bordaív alatti fájdalom jelentkezhet. A májzsugoros betegek között 10–20 százalékban májrák is előfordul.
Ennyi károsító hatás mellett is sokan vannak, akik az alkoholfogyasztást túlzásba viszik. Magyarországon a lakosság, mintegy 10 százalékát érintik az alkohol okozta káros hatások következményei! Hat–nyolcezerre tehető azoknak a száma, akik májzsugoros megbetegedésben halnak meg. Ennek felét az alkohol okozza.
Ki van veszélyben?
De miért is lesz az egyik emberből alkoholista, míg a másik elkerüli ezt a csapdát? Befolyásolhatja ezt számos környezeti hatás, a rossz családi minta, a gondok, problémák tagadása vagy az előlük való menekülés. Jelentős szerepe lehet a különböző pszichikai, személyiségbeli, szociológiai tényezőknek és még a genetikai faktoroknak is.
Hogyan segíthetünk azon, aki az alkohol rabjává vált? Dr. Magyar Iván György főorvos szerint az a legfontosabb, hogy saját elhatározásból vállalja a paciens a kezelést. „Számos gyógyszeres, pszichoterápiás, szocioterápiás lehetőség áll rendelkezésre. Önsegítő csoportok, egyházak rehabilitációs intézményei segítenek sok betegen. A legfontosabb azonban mindig a saját elhatározás, a kezelés önként vállalása, mert e nélkül minden erőfeszítés hiábavaló. Az orvos senki helyett nem tud leszokni a káros szenvedélyekről, nem tudja kiütni a poharat páciense kezéből, ha úgy dönt, hogy az italt választja. Kemény, mindennapos harc vár azokra, akik le akarnak mondani függőségük tárgyáról, visszaesések lehetségesek, de az eredmény, a visszanyert életesély megéri!”
