Peking: a Janus-arcú Madárfészek

A Peking fő tengelyében fekvő épület megítélése épp olyan, mint amilyen az immár a világgazdaság egyik vezető hatalmának számító Kínáé. A bombasztikus fejlődési mutatók éles kontrasztban állnak a rendszer autokratikus lépéseivel – szólásszabadság, internet-korlátozás, Tibet-szindróma – s a stadion is minimum Janus-arcú.

Egyiptomi körülmények

Az ultramodern és gazdaságos monstrum építéstörténete többé-kevésbé a Hérodotosz-félé piramis-építésbeszámolóra emlékeztet. A merész formák, a környezetkímélő működés – a stadion például napelem-rendszerrel rendelkezik, s a gyep karbantartásához illetve a tisztítási munkálatokhoz szükséges vízről az épület saját esővíz-felfogó rendszere gondoskodik – a már-már rabszolgamunkára fogott kínaiak mementója is egyben.

_{A pekingi stadion 2002-es győztes látványterve (www.bjghw.org)}

A 2002-es pályázaton a homlokzatot és a belsőt egyetlen organikus formává egyesítő pályamunkával győztes Herzog és de Meuron iroda pekingi képviselője, Linxi Dong 2007-ben kifejtette, hogy legtöbbször nyolc-kilencezer alulfizetett munkás robotolt az építkezésen, s a gyakran embertelen körülményeket illusztrálják a gyakori balesetek is.

A The Sunday Times még év elején arról számolt be, hogy a halálos kimenetelű szerencsétlenségek száma a tizet is meghaladta (összehasonlításképpen: Athénban öt, Sydney-ben és Atlantában egy-egy emberéletet követelt az olimpiai komplexum).

Megnyírbált költségvetés

Kínában természetesen nem kommentálták az értesüléseket, s igyekeztek a Madárfészek kiemelkedő mivoltára hárítani a figyelmet.

_{Modern épület számos áldozattal (www.beijing2008.cn)}

A nyitó- és záróünnepségnek, valamint az atlétikai versenyeknek és a labdarúgó mérkőzések egy részének otthont adó, mintegy 423 millió amerikai dollárt felemésztő 91 ezer férőhelyes aréna meg is érdemli a kiemelt érdeklődést. Az épület alapkövét 2003 decemberében rakták le, a tulajdonképpeni építkezés azonban a következő esztendő tavaszán vette kezdetét.

A tervek alapján az ötkarikás játékok után 80.000 férőhelyesre redukálandó stadion 2004 augusztusában túllépte a korábban tervezett költségeket, így rövid ideig szünetelt a munka. Novembertől viszont feszített tempóban folytak a munkálatok: az építkezés felügyelő bizottsága addigra 22.3 százalékkal csökkentette a költségeket: kevesebb acélelem, és a felfele nyitottabb konstrukció mellett döntöttek. Utóbbi további 13 százalékos megtakarítást eredményezett.

_{Zenélő kút az olimpiai stadion előtt (www.beijing2008.cn)}

UV-védelem, szmogriadó

A sietség miatt az előzetesen is veszélyesnek tartott acélelemek és gerendák hegesztésénél tovább nőtt a kockázat. A hírek szerint a legtöbb baleset a madárfészek-kinézetért felelős, s 2006 augusztusára befejezett külső burok kivitelezésénél történt.

Tavaly novemberre a tervezők szerint eső- és szélbiztossága mellett az UV-sugárzást is megfékező külső héjazat készen állt, majd az épület belső díszítőmunkái után idén januárban felszerelték a székeket. Áprilisban az Olaszországból importált szintetikus versenyfelület, egy hónappal később, május 14-én a gyep is a helyére került.

_{Néha felsejlik a szmogból: a Madárfészek (AFP)}

Június 28-án hivatalosan is átadták a stadiont, immár csak az a kérdés, a pekingiek mit tudnak kezdeni a várost paplanként befedő szmoggal – a szakemberek szerint a játékokon a legnagyobb gondot a rendkívül szennyezett levegő jelentheti majd.