A lapos tévék lassan minden háztartásban lecserélik a hagyományos katódsugárcsöves készülékeket. A „flat” tévék ára azonban még mindig meglehetősen borsos, így mint minden hosszabb távú és jelentősebb kiadás előtt, érdemes körültekintően válogatni.
A legfontosabb, hogy gondoljuk át, valójában mire is használjuk majd a tévét – mondja el legfontosabb tanácsként Birkás Dávid, a Kirakat.hu internetes vásárlói portál főszerkesztője. Csak tévézünk és DVD-zünk, vagy számítógépet és játékkonzolt is kötünk majd rá?
Érdemes minél több felhasználási módban gondolkodni, ugyanis furcsa módón a lapos tévét nem arra találták ki, hogy a jelenleg általános 4:3-as képarányú adásokat nézzük rajta. A magyar háztartásokban futó átlag 40 csatorna közül csak néhányat sugároznak és nem is mindig az ezeknek ideális 16:9-es arányban, így mindig öszvérmegoldáshoz kell folyamodni, hogy élvezhető legyen a kép.
Legalább van már
A sugárzási oldalon a fordulat éppen az idei évben várható. Több hazai szolgáltató is jelentkezett az elmúlt hónapokban High Definition (HD) vagyis nagyfelbontású digitális adással, valóban DVD-minőséggel, 5.1-es hangzással. A UPC Digital, a T-Kábel és egy harmadik szolgáltató a Hello HD is megjelent a hazai piacon. Egyelőre azonban mindhárman szűk HD-portfolióval, 3-7 csatorna fogható folyamatosan ilyen minőségben. A most hétvégén rajtoló futball-Európa-bajnokságot például, még egyikük sem ebben a formátumban közvetíti. A vízválasztó az augusztusi olimpiai játékok lehetnek, amelyet a Magyar Televízió 2-es csatornája már így sugároz.
Jól látható különbségek
Kisebb csalódást tud okozni azonban ezt követően az a tévé, ami ugyan a HD Ready minősítést kapta a boltban, pedig „csak” fogadni képes a digitális nagyfelbontású adásokat. De nem tudja azokat ugyanebben a csúcsminőségben megjeleníteni is. A különbség nem jelentős, de az aki azt szeretné, hogy a sugárzott nagyfelbontású adást a képernyőn is extra minőségben láthassa, annak a Full HD feliratú drágább modellek közül kell választania.
Ízlés dolga
A kérdés viszont, hogy LCD vagy plazma, már inkább fogyasztói magatartás kérdése. A fenti közös jellemzőkön kívül tanulmányozzuk magunkat is. Ha például sok sportot nézünk, akkor a gyorsan mozgó képekből álló jelenetek tökéletes megjelenítésére lesz szükségünk, amelyre talán a plazmatévé a jobb megoldás. Ha játékfilmeket nézünk, akkor különös figyelemmel kísérve vizsgáljuk a sötét tónusú jelenetek színmélységét és részletgazdagságát, amelyben általában az LCD valamivel jobb.
A plazmatévék rossz tulajdonsága volt régebben a „beégés” nevű jelenség is. Hiába változott a jelenet, lenyomatként ottmaradt a korábban megjelenített képek körvonala. Ez mára többségében már nem jelent problémát, de ha olcsóbb típust vennénk, van néhány egyszerű tanács, amely segít ezt megelőzni.
Akció volt, van és lesz
A plazmatévét, ha nem muszáj, ne használjuk nagyon sokáig statikus képmegjelenítésre. Például egy DVD-t ne állítsunk meg órákra egy jelenetnél. Érdemes a kontrasztosságot sem teljes kapacitáson használni az első 100 órában. Állítsuk vissza körülbelül 50 százalékra, ez egyébként is normál érték, szinte soha senki nem néz egy tévét e feletti kontraszttal. (Egyébként az LCD-k sem mentesek teljesen a „szellemjárástól”, náluk az úgynevezett megtartott pixeltöltöttség miatt keletkeznek ezek a zavaró tünetek.)
Nem a méret
Szintén fontos, hogy felvágásból ne vegyünk a kelleténél nagyobb képátlójú készüléket. Bármilyen tévénél, így ezeknél is vegyük figyelembe azt az általános szabályt, hogy az átló minimum 3,5-szereséről fogunk csak tökéletes képben gyönyörködni. Tehát 80 cm átlónál körülbelül 3 méterre kell ülnünk a képernyőtől. Általánosan igaz persze, hogy a jobb minőségű képernyő közelebbről is élvezhetőbb képet ad – mondja további tanácsként Birkás Dávid.
Élettartamot illetően mára mindkét típus hasonló jellemzőkkel bír. Korábban a plazmakészülékek ideje hamarabb lejárt, jelenleg 60 000 óra mindkét típus életideje. Ez körülbelül 20 évet jelent 365 nappal, és 8 órás használattal számolva.
Lényegi különbségek
Az LCD-nél egy folyamatos sugárzású panel előtt egy folyadékkristály réteg közvetíti a képeket, a plazma esetében minden felvillanó képpont külön világítva illetve elsötétedve adja a megjelenítést.
Aki viszont régóta várja, hogy tucatáron legyenek kaphatóak a lapos tévék, csalódni fog. A nagy gyárak az elmúlt években rengeteget költöttek lapostévé-gyáraik felépítésére, most profitot szeretnének. Nagy általánosságban elmondható mind az LCD-knél, mind a plazmáknál, hogy az árak beálltak 150-200 ezer forint közé egy 100 cm körüli képátlójú tévénél.
Végül fontos szempont az is, hogy milyen trendek mentén mozognak a nagy gyártók, nehogy vesztesei legyünk egy technológiai háborúnak. A legutóbb például a Blu-ray és HD-DVD meccse dőlt el azzal, hogy az egyik legnagyobb gyártó, a Toshiba kihátrált a HD-DVD mögül. A tévéknél mostanság a legtöbb gyártó (Samsung, LG, Philips, Sony, Grundig, Sharp) az LCD mellett áll inkább, míg a plazmavonalat a Panasonic erősíti.
Segíthet az eligazodásban az FN Vásárlás oldala is, ahol forumot és szakértői tanácsokat találhat lapos tévé témában is.
