A parlament gazdasági bizottsága szerdán tárgyalja Magyarország új energiapolitikai stratégiáját. A környezetvédelmi és a mezőgazdasági bizottság visszadobta a tervet, amelyet számos szakértő és több nagy zöldszervezet sem tart megfelelőnek. Az energiapolitikáról szóló új országgyűlési határozati javaslat a Greenpeace szerint egymásnak ellentmondó elemeket tartalmaz.
Az atomenergiáról, illetve a radioaktív hulladékok elhelyezéséről szóló pontjai szöges ellentétben állnak a koncepció elején megnevezett alapvető célokkal: a nukleáris energiatermelés ugyanis nem fenntartható, a hosszú távú ellátásbiztonságot nem szolgálja, és a nukleáris beruházások többnyire hátráltatják a versenyképességet is.
Képgaléria!
Hibás koncepció
Erre akarták felhívni a figyelmet szerdán az osztrák, lengyel, szlovák és magyar aktivisták – mondta el a FigyelőNetnek Mózes Szabina, a Greenpeace Magyarország sajtószóvivője. Az atomberuházások a zöldenergia kárára történnek, miközben nem nyújtanak valódi megoldást. Egyes becslések szerint a Föld uránkészlete 60 évre elegendő, és a mai napig nincs megoldva az elhasznált fűtőelemek biztonságos tárolása. Nem is beszélve egy esetleges nukleáris baleset hatásairól – fogalmaz Mózes Szabina.
A Greenpeace és az Európai Megújuló Energia Tanács tavaly jelentetett meg egy tanulmányt, amely egy klímabarát utat mutat, kijelölve az alapköveket az atomenergia fokozatos kiváltására úgy, hogy egyúttal hosszú távon drasztikusan csökkenjen Magyarország CO2-kibocsátása is. A zöldszervezet szerint hazánknak fel kell ismernie: hibás az új hivatalos energiapolitikai koncepció.
Tízszer hatékonyabb is lehetne
Az elöregedett Paksi Atomerőmű súlyos veszélyeket magában hordozó élettartam-hosszabbítása, illetve egyéb nukleáris tervek helyett elkötelezett „hatékonyságközpontú” és „megújulós” politikai iránymutatásra van szükség. Az atomtechnológia valójában költséges, és óriási akadályként áll az igazi megoldások útjában. A sok évig elhúzódó nukleáris fejlesztések, beruházások jelentős tőkét kötnek le, és még ha részben magántőkéből valósulnának is meg, állami szubvenciók nélkül életképtelenek.
Így óriási költségvetési összegeket emészthetnek fel, amivel elvonják a pénzt az energiahatékonysági és a megújuló energiával kapcsolatos technológiák fejlesztését és elterjesztését lehetővé tevő beruházások elől. Ezek viszont sok esetben akár 6-10-szeresen költséghatékonyabbak lennének a fosszilis és nukleáris forrásokra építő forgatókönyvekhez képest.
A Greenpeace által készíttetett közvélemény-kutatás eredményei alapján a 64 százalékot jelentő többség egyértelműen ellenzi újabb atomerőművek létesítését Magyarországon, miközben a támogatók köre 10 százalékos. A lakosság 52 százaléka már ma is alternatív energiahordozókkal váltaná ki Paksot. A közvélemény-kutatást 2007 végén készítette a Cognative Kft. a 15 éves és idősebb magyar lakosság körében, országosan reprezentatív mintán.
