Sokan talán nem is gondolnák, hogy az az egyszerű jelenség, hogy egy folyó a tengerbe ömlik, képes energiát termelni. Pedig édesvizű folyók deltái, torkolatai rengeteg energiát termelnek – már csak megfelelő berendezésekre van szükség ahhoz, hogy ezt az energiát láthatóvá és hasznosíthatóvá tegyük.
A membrán a kulcs
Ha jobban belegondolunk, egyszerű a képlet. Ahogy a tengervíz sótalanításakor (a fordított ozmózis elvének figyelembe vételével) nagy mennyiségű energiát kell felhasználnunk, úgy az ellenkező irányú jelenség során, azaz a sós tengervíz és az édes folyóvíz vegyítésével, energiát nyerhetünk.
Az eljáráshoz szükségünk van egy szemipermeábilis, azaz féligáteresztő membránra – ez az élő sejtek révén már jól ismert folyamat lényege. Ha különböző sókoncentrátumú vizeket membránnal választunk el egymástól, ozmózisnyomás alakul ki. Az ozmózis jelenségének köszönhetően az alacsonyabb sókoncentrátumú víz természetes módon törekszik a magasabb sókoncentrátumú víz felé, hogy kiegyenlítse a koncentrátumkülönbséget. Mindeközben a membrán megakadályozza, hogy a magasabb sótartalmú vízből sómolekulák érkezzenek az alacsonyabb felé, ezáltal nem mehet végbe a koncentrátum hirtelen kiegyenlítődése.
Már a hetvenes években
Az ozmózisnyomást kihasználó erőmű ötlete ugyan már az 1970-es években felmerült, ám gyakorlati megvalósítása komoly gondokba ütközött: kutatók ugyanis nem tudtak olyan membránt kialakítani, amely alkalmas lett volna egy erőmű üzemeltetéséhez. Erre a problémára próbált megoldást találni egy 2001-ben indult, az Európai Unió által támogatott projekt, amelyben a norvég Statkraft villamosipari vállalat mellett részt vett egy hamburgi és egy norvég kutatóintézet, valamint a helsinki műszaki egyetem is. A kutatás eredménye egy olyan membrán volt, amely négyzetméterenként 2 Watt áramot képes „termelni”.
Az elv egyszerû, a megvalósítás bonyolult.
Bár a szakértők szerint gazdaságosság szempontjából az 5 Watt elérése lett volna a kívánatos, a kutatás első felében ezt a célt nem sikerült teljesíteni. A norvég villamosipari cég és a norvég állam által továbbfinanszírozott kutatás azonban most úgy tűnik, elérte a kívánt eredményt: a Statkraft ugyanis bejelentette, hozzákezd a világ első ozmotikus erőművének megépítéséhez. A projekt közel 13 millió eurót fog fölemészteni, ám a norvég hatóságok számítása szerint, ha beválik, ez az erőműtípus képes lesz fedezni a fjordokban és folyótorkolatokban gazdag ország áramellátásának tíz százalékát.
Drága beruházás
Az ozmotikus erőmű üzemeltetése teljesen környezetkímélő lenne, bár megépítése fenyeget azzal a veszéllyel, hogy felborítja az ökológiai egyensúlyt az építkezés helyszínén. Elterjedésének akadálya lehet, hogy más megújuló energiaforrásokhoz képest viszonylag magas a kezdeti beruházási költsége, miközben üzemeltetése nem sokkal olcsóbb, mint egy „hagyományos” szélerőműé vagy napkollektor-telepé.
Európában, az édesvizű folyók és a tengerek találkozási helyeit figyelembe véve, a becslések szerint körülbelül 200 millió megawattóra energia termelhető évente, világszerte pedig évi 1600 terawattóra potenciál rejlik a folyók torkolatában.
