Az Arktisz jégpáncéljának kiterjedése a műholdas mérések 30 évvel ezelőtti kezdete óta a legkisebbre zsugorodott – közölte az űrügynökség, felvételeket is bemutatva az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő, mostanra “teljesen hajózható” útvonalról.
A kanadai sarkvidéken át vezető Északnyugati Átjárót már régóta úgy tarják számon, mint amely olcsó alternatív útvonalat jelenthet a Panamai-csatornával szemben a tengerhajózás egy része számára.
Szeptemberben a legkisebb a jégpáncél
“A jéggel borított térség mintegy 3 millió négyzetkilométerre történt csökkenését figyelhettük meg” – mondta el Leif Toudal Pedersen, a dán nemzeti űrközpont munkatársa, szélsőségesnek minősítve a zsugorodás mértékét. Közlése szerint ez az adat közel egymillió négyzetkilomérrel alacsonyabb a tavaly és tavalyelőtt mért eddigi minimumoknál. (Az északi-sarki jégpáncél egyébként mindig szeptemberben a legkisebb kiterjedésű, és általában márciusban mérik a maximumát.) Az orosz sarkvidéken át vezető Északkeleti Átjárót egyelőre még részlegesen elzárja a jég, de a legfrissebb fejlemények fényében ez az útvonal is a vártnál jóval hamarabb szabaddá válhat – tette hozzá Pedersen.
A fejlemény az ESA szerint újabb bizonyíték arra, hogy a sarki térségek rendkívül érzékenyen reagálnak a globális klímaváltozásra. Az ügynökség megjegyzi, hogy egyes kutatók jóslata szerint az Északi-sarkvidék jégpáncélja akár már 2040-re teljesen felolvadhat.
Az Északi-sarkon gyorsabb a felmelegedés
Szinte minden szakértő egyetért abban, hogy a fosszilis tüzelőanyagok növekvő felhasználása miatt zajló globális felmelegedés az Északi-sarkvidéken közel kétszer akkora sebességgel megy végbe, mint a Föld más térségeiben. Ráadásul a jégmentessé váló sötét földfelület vagy tengerfelszín a későbbiekben sokkal több hőt nyel el mint korábban a jég vagy a hó.
Az ESA internetes oldalára feltett bejelentés szinte egybeesik azzal, az utóbbi időben felerősödött nemzetközi versenyfutással, amelyet az Északi-sarkvidék feletti szuverenitás megszerzéséért folytatnak a térséget övező államok.
Oroszország augusztusban erősítette meg igényét az Északi- sarkvidékre, a szibériai partvidéktől egészen a pólusig, miután két mini-tengeralattjárót juttatott le 4200 méteres mélységbe éppen a pólus alatt, egészen a tengerfenékig, és a két vízi jármű legénysége rozsdamentes titánötvözetből készült orosz zászlót rögzített a tengerfenékhez. De mellette további négy állam, Kanada, az Egyesült Államok, Dánia és Norvégia is jogot formál az északi-sarki térség különböző övezeteire, amelyek megszerzésétől az új hajóutak mellett gazdag olaj- és gázlelőhelyek feltárását várják.
