A szervezők szerint most zajló nemzetközi konferencia célja, hogy rámutasson a veszélyes folyamatokra és felhívja a világ vezető országainak a figyelmét a halaszthatatlan cselekvésre.
Az éghajlatváltozás egy olyan hatalmas kihívás, amivel csak globális szinten birkózhatunk meg – állapította meg Josef Proell, osztrák környezetvédelmi miniszter a konferencia megnyitóján. Kiemelte, hogy minden olyan év, amely anélkül telik el, hogy komolyabb szigorításokat hoznánk világszerte a kibocsátások csökkentése érdekében, tovább gerjeszti az amúgy is hihetetlenül felgyorsult negatív változásokat.
Az előadások sok esetben pesszimista hangnemben festik le a változások esetleges forgatókönyveit, hatásait. A konferencián napvilágra került tavalyi kibocsátási adatok még a résztvevők egy részét is meglepték. A megdöbbentő tények arra világítottak rá, hogy 2006-ban a hihetetlen mennyiségű tudományos publikáció és a számtalan klímaváltozással foglalkozó cikk ellenére rekordot döntött az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.
A környezetvédők szerint nem késlekedhetnek tovább a kormányok, mivel a klímaváltozás hatásai katasztrofális változásokat okozhatnak lokális és globális szinten is. 
Európai felmérés a klímaváltozásról (forrás: TNS Eurobarometer)
Az egyezmények betartatása ma már nem csupán a zöldszervezeteknek fontos, egy felmérés szerint az európaiak 88 százaléka elvárná, hogy az EU foglalkozzon a globális felmelegedéssel és 57 százalékuk kifejezetten sürgősnek tartja a kérdést. Az európaiak többsége szerint az Európai Uniónak sürgősen globális akciótervet kellene indítania az időjárási szélsőségeket okozó változás lassítására.
Megkétszereződött katasztrófák
Az olvadó gleccserek, a növekvő átlaghőmérséklet, az áradások és az egyre nagyobb gondokat okozó viharok gyors beavatkozást követelnének a világ vezető hatalmaitól. A politikusok azonban mindezidáig nem sokat tettek a változások lefékezésére, sőt bizonyos esetekben meghamisított adatokkal manipulálták a közvéleményt.
A megindult változások pedig tagadhatatlanok, hiszen 2004 és 2006 között 200-ról 400-ra nőtt a katasztrófák száma a világon, az áradásoké pedig 60-ról 100-ra. Hivatalos adatok szerint idén eddig már 70 áradás volt.
Idén nyáron az esõzések Kelet és Nyugat-Európát is felbolygatták
A legmegdöbbentőbb, hogy a hirtelen megnövekedett árvízveszély még a felkészültnek hitt Európát is meglepte, s hogy nyáron Nagy-Britanniában és Nyugat-Európa számos országában is hatalmas károkat okoztak a megáradt folyók.
Amerikában rekordokat döntenek a hurrikánok, s az ázsiai térségben felerősödött a tájfunok pusztító jelenléte. A hurrikánszezon korábbra tolódott és évről évre egyre több kárt okoz az érintett térségben.
Megállíthatatlan változás?
A pesszimistább hangok szerint, ha sikerülne a károsanyag-kibocsátást lecsökkenteni, akkor is még évtizedekig érzékelhető változásokra számíthatunk, megnövekvő átlaghőmérsékletre, átalakuló évszakokra és tengerszint-emelkedésre, amelyek összeadódó hatására milliók megélhetése, lakhelye és életminősége kerülhet veszélybe.
A környezeti károkat kutató szakemberek szerint a változások nagy része még felmérhetetlen, mivel nem tudunk előre kalkulálni azzal, hogy az átlaghőmérséklet-változás és a csapadékeloszlás módosulása milyen gazdasági és ökológiai következményekkel jár majd.
A növénytermesztés feltételeinek megváltozása komoly ellátási gondokat okozhat olyan helyeken, ahol szárazságot hoz a folyamat. A hőmérsékletemelkedés átrendezheti a teljes flórát és faunát, számos állat és növényfaj tűnhet el jelenlegi élőhelyéről.
