A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium internetes oldalán hozzáférhető stratégiatervezet megújuló energia stratégia négy lehetséges jövőképpel számol.
Ezek alapján a legmagasabb arány akkor érhető el, ha a dokumentumban javasolt intézkedések megvalósulnak. a már megindult, illetve a már elfogadott fejlesztési támogatásokkal előbb-utóbb startoló projekteknek köszönhetően akkor is 10 százalék körüli szintre emelkedik az alternatív energiaforrásokkal megtermelt energia aránya, ha a javaslatokból semmi nem valósul meg.
Ha csak az energiatakarékossági intézkedések nem valósulnak meg, akkor 13,8, ha pedig a különböző egyéb intézkedések terén nem lesz előrelépés, akkor 11 százalékra fut fel a környezetbarát energia aránya.
Az Európai Unió kormányfői energiabiztonsági és klímavédelmi megfontolásokból még a tavasszal úgy döntöttek, hogy 2020-ra a „megújulók” arányát 20 százalékra emelik. Ez egy átlagos érték, teljesítését a tagállamoknak külön-külön egyéni célok elérésével kell biztosítaniuk. Az egyéni célokat tekintve még nem született megállapodás a 27 tagállam között, ezért nem lehet még tudni, hogy a stratégia legoptimistább feltételezése alapján valószínűsített 15 százalék elegendő lesz-e a majdani uniós elvárások teljesítésére.
A stratégiában javasolt intézkedések között szerepel a megújulók hőpiaci felhasználásának hangsúlyosabbá tétele a zöldáram-piacéhoz képest. A lakossági energiafelhasználásnak ugyanis ma több mint 80 százaléka a lakossági fűtésre és melegvíz-előállításra jut, ám az alternatív energia hőpiaci felhasználására mégsem vonatkozik támogatás. A stratégia ezért egyrészt egy átfogó, környezettudatos adóreform keretében szükségesnek tartja megvizsgálni a fosszilis energiahordozók adóztatásának lehetőségeit.
A dokumentum másrészt a kibocsátásokra vonatkozó környezetterhelési díj kivetésének megfontolását ajánlja, amelyet a lakossági fogyasztóknak ma ugyancsak nem kell megfizetniük. A környezetterhelési díjak közül a hőtermelés szempontjából a levegőterhelési díj a releváns díjtétel. A GKM szerint a díjfizetés alóli mentességet a lakossági fogyasztói körben felhasznált megújuló energiákra, illetve a távhőre lenne indokolt szűkíteni.
A stratégia nem látja biztosítottnak a megújuló energiaforrások versenyképességét anélkül, hogy a hőpiacon a fűtési és meleg vízzel kapcsolatos igények kielégítéséhez széleskörűen felhasznált földgáz ártámogatása fokozatosan ne mérséklődne. A szociális energiaár-támogatás 2007-ben meghaladja a 100 milliárd forintot. Az erre fordított összeg akár csak részleges átirányítása a megújulók támogatására nagymértékben megnövelné az erre a célra fordítható pénzügyi forrásokat. A bevételeket beruházási támogatásra célszerű átirányítani, és ezáltal a hőpiacon a megújulók versenyképes árú kínálatát megfelelő szintre hozni.
A GKM stratégiája nem tükrözi a kormányzat álláspontját, a dokumentum még a közigazgatási egyeztetésen sem esett át. A stratégia társadalmi vitája augusztus 24-ig tart, addig a szaktárca várja a véleményeket.
