Élet-Stílus

Ünnepet rontottak a dokumentumfilmesek

Elfogadhatatlannak tartja az idei, minden eddiginél alacsonyabb támogatást a dokumentumfilmes szakma. Ünneprontás a filmszemle zárónapján.

Kisfaludy András, a Magyar Dokumentumfilm Rendezők Egyesülete (MADE) elnöke a 38. Magyar Filmszemle zárónapján tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a 2004-es filmtörvény bevezetésének egyik vesztese a dokumentumfilm. A „hurráhangulat” a törvény elfogadása után rövid időn belül megszűnt, és látszódtak azok a problémák, amelyek alapvetően meghatározzák a műfaj következő éveit – tette hozzá, rámutatva arra: a dokumentumfilm teljesen elveszítette az infrastruktúráját, nincs se ingó, se ingatlan vagyona, nincsenek kamerái.

Önálló fesztivált szeretnének

Kisfaludy András tájékoztatása szerint a MADE 2004 novemberében petíciót nyújtott be, amelyre nem érkezett válasz. Ezt követően 2005-ben egy csaknem 50 oldalas anyagot juttatott el az MMK vezetőségéhez, de erre sem kapott választ. A szakmai képviselői úgy látják: a dokumentumfilm van annyira fontos, hogy önálló, országos fesztivált rendezzen, és ne örökösen a játékfilm árnyékában mutassa be a filmjeit.

Az abban az időben alakult, a gyártók és műhelyek szövetségét tömörítő Filmkör úgy döntött, hogy ügyvédek, jogászok részvételével megvizsgálja, milyen kapcsolatban áll a filmtörvény az MMK elosztási rendszerével. Ennek eredménye a tavaly októberben megfogalmazott, 7 oldalas tanulmány, amely kimondta, hogy a törvény rendelkezései a gyakorlatban nem valósulnak meg, s a jogalkotói szándék is sérül. Azt javasolták, hogy a szakma és a közalapítvány vezetői tárgyalásos alapon rendezzék a helyzetet, az MMK pedig szüntesse meg a véleményük szerint törvénysértő pályáztatási gyakorlatot, és a dokumentumfilmes szakmát az elmúlt évek elmaradt támogatási összegével kárpótolva állítsa helyre az esélyegyenlőséget.

A dokumentumfilm kapja a legkevesebbet

Kisfaludy András elmondta, hogy 2003-ban, a törvény életbe lépése előtt 4 milliárd 119 millió forint volt az elosztható összeg, ebből 4 százalékot, 165 millió forintot kapott a dokumentumfilm. A következő évben, 2004-ben 4 milliárd 800 millió forintból 3,4 százalék jutott a dokumentumfilmekre. A MADE elnöke hozzátette, hogy 2006-ban 6,2 milliárd forint volt a büdzsé, ebből 3,4 százalékot kapott meg a dokumentumfilm “első nekifutásra”, de a normatív támogatásról szóló megállapodás után az összeg 30 millióval kevesebb lett, így már csak 180 millió forint volt az elosztható pénz (2,9 százalék).

Tájékoztatása szerint a 2007-es 2,6 milliárd forintból 180 millió forint jutott a szakmának, ez 3,9 százalékot jelent. (Az összegből 130 millió forint a szelektív, 50 millió pedig a normatív támogatás).

A szervezet vezetője közölte: a szakma felháborodással vette tudomásul, hogy a szelektív támogatásra minden eddiginél alacsony összegű, 130 millió forintos keret áll rendelkezésre. “Amikor a legnagyobb összeget kapja a filmes szakma, a dokumentumfilmesek akkor kapják a legkevesebbet” – mondta a Kisfaludy András.

Akár jogi útra is terelnék az ügyet

A MADE tanulmánya azt is kifogásolja, hogy az MMK az elmúlt csaknem három évben a dokumentumfilmek alkotói számára csak úgynevezett szelektív támogatású pályázatot írt ki. A dokumentum szerint három év alatt százmillió forintot vett el az MMK a dokumentumfilmesektől, s éves támogatásban a dokumentumfilmes szakma még mindig jóval kevesebbet kap, mint azt a jogszabályi rendelkezések és a jogalkotó szándékai előírják.

Klausmann Kornél ügyvéd elmondta: ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, elképzelhető, hogy törvényességi felügyeleti vizsgálatot kell kezdeményezni az ügyészségen. Gulyás Gyula, a Filmkör elnökségi tagja szerint a filmszakma olyan válságba jutott, amelyben a ki nem mondás, az eltussolás és a szőnyeg alá söprés mindennapos gyakorlattá vált. Kérdésesnek nevezte, történik-e olyan, jogilag korrekt lépés, amelynek nyomán “a többszörösen vérig sértett és örökösen macskaasztalhoz kényszerített dokumentumfilmeseket végre partnernek tekintik”.

Tóth Erzsébet, a Magyar Mozgókép Közalapítvány főtitkára az MTI megkeresésére annyit közölt: minden vita a filmtörvény készítése óta a filmszakmai kerekasztal keretein belül zajlik, az MMK kuratóriuma mindenkor az ott kialakított álláspontot kívánja figyelembe venni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik