Néptelen utcák, álmos téli falvak – egy hétköznapi délelőttön ez fogadja most azt, aki ellátogat a Balatonhoz. A januári tavasz meleg napsütésében gyönyörű látványt nyújtó tó kihalt környékéről minden vállalkozó szellemű magyarnak az juthat eszébe: továbbra is rengeteg itt az elszalasztott lehetőség, a felfedezetlen kincs.
Azoknak azonban, akik még ingatlan-befektetői vénával is rendelkeznek, érdemes lehet továbbgondolniuk a lehetőségeket. Az SCD-csoport hatalmas fejlesztési projektje ugyanis hónapokon belül nagybefektetőt találhat. Várhatóan egy vagy több nagy angolszász pénzügyi alap akár egészben megfinanszírozhatja a mai áron 104 milliárd forintra rúgó, 22 tókörüli települést érintő, 28 projektet tartalmazó (a nagyobbakat lásd külön), átfogó Balaton-fejlesztési programot. Jászai Gellért elnök legalábbis határozottan bízik ebben. S ha ez így lesz, akkor az ingatlanpiac új lendületet kaphat a környéken.
Érdemes sietni
„Egyre fogynak a megfizethető áron kínált igazi gyöngyszemek a tó körül, a különlegességet kereső egyéni befektetőknek érdemes sietniük” – véli Torma Steffi, a balatonfüredi ImmobilienMarkt Balaton Ingatlaniroda társtulajdonosa. A minap került eladósorba például egy 1,5 hektáros, csodás elhelyezkedésű egykori major a Káli-medencében, mindössze 40 milliós irányáron. Az efféle csemegék mellett a legnépszerűbb part menti városok, falvak egyedi adottságú (panorámás és/vagy víz közeli) ingatlanjai változatlanul keresettek. Torma Steffi ugyanakkor nem érzékeli, hogy a némileg élénkülő kereslet szoros összefüggésben lenne a tervezett fejlesztésekkel.
A déli part meglehetősen csendes. Szászné Frankó Gabriella, a siófoki Balaton-Régió Ingatlanközvetítő Kft. cégvezetőjének tapasztalatai szerint a használt ingatlanok piacán egyelőre nem erősebb a kereslet a tavalyinál. Igaz, a múlt év sokkal jobban sikerült, mint az azt megelőző szűk esztendők. Lehetséges, hogy az SCD beruházásainak lesz pozitív hatása, ám az legfeljebb csak az építkezések elindulásával válik érzékelhetővé. Először az új lakások, illetve apartmanok értékesítési mutatói javulhatnak – véli a szakértő.
Vegyes kínálat
A használtpiacon a tervezett fejlesztések két okból is lassabban éreztethetik hatásukat. Egyfelől a régebben épült, eladósorban lévő ingatlanok és nyaralók többsége nem felel meg a tehetős középosztálybeliek igényeinek. Másfelől pedig a rossz összetételű kínálat „gyengébb darabjainak” árszínvonala is meglehetősen magas. Balatonfüreden például a kitűnő elhelyezkedésű – villanegyedbeli, partközeli vagy panorámás -, 120-140 négyzetméteres, nagyon igényes és szép állapotú házakat keresik. Ebből azonban jóval kevesebb van, mint amennyit el lehetne adni. Az efféle ingatlanok 40-50 millióért cserélnek gazdát, de a legszebbek akár 80-100 millióért is elkelnek, ha egyszer-egyszer piacra kerülnek. Sok a 250-300 négyzetméteres lakóház, illetve a panziónak épült 400-450 négyzetméteres épület, de ezek iránt gyér az érdeklődés.
A hatalmas, jó állapotú (s emiatt igen drága), de általában a nyolcvanas évek egyhangú stílusában épült, panorámával vagy víz közeli elhelyezkedéssel nem büszkélkedő ingatlanok pedig még nyomott áron sem kellenek a fővárosi vagy a külföldi tehetősebb rétegeknek. A 30-40 milliós tihanyi vagy éppen a siófoki aranyparti új építésű luxuslakásokra, apartmanokra viszont van kereslet. Szászné Frankó Gabriella szerint azonban nagyon éles szakadék húzódik a 10-15 milliós használt ingatlanokat, illetve az új lakásokat vagy nívós házakat kereső vagyonosok közt.
Új hullám
A legtöbb kis- és középvállalkozó még ma is a nyolcvanas évek „zimmer frei” korszakát sírja vissza, és az akkor megszokottak szerint próbál megélni. Az SCD ugyanakkor az újhullámot képviseli: a legnagyobb létesítmények a modern európai koncepciókat idézik. Balatonfüreden például 2010-re, mai áron 12,6 milliárd forintos beruházással, ötcsillagos szállodát és különálló, de ötcsillagos minősítésű házacskákból álló, manapság divattá váló luxus-üdülőfalut (Füred Resort) terveznek. A szokásos konferencia, wellness és sport funkciókon kívül jachtkikötő, valamint két belső tó is helyet kap benne, amelyeket 80-100 kis villa vesz majd körül, saját úszómedencével és szaunával. Mindezzel aligha versenyeznek majd „azonos ligában” a kiadó szobákat kínáló, 20-25 éve épült házak, panziók.
Igaz, talán a „szobáztatók” is profitálhatnak a déli partra tervezett óriás vidámpark vonzerejéből. A modern, 15 milliárdos fejlesztéssel 2011-re átadni tervezett létesítmény fedett aquaparkkal, vízisport-szimulátorokkal, hullámfürdővel, egzotikus akváriumokkal, színházzal, mozival csábít. A szabadtéren pedig a hagyományos játékok mellett európai kultúrákat bemutató park is helyet kapna. A szomszédban közel 6 milliárdért épülne egy 180-200 szobás, négycsillagos szálloda. Az ilyen és ehhez hasonló kisebb-nagyobb fejlesztések révén pár év múlva akár újra a tömegturizmus térképére kerülhetnének a déli part nagyobb strandjai, illetve ismét a hazai és külföldi középosztály kedvelt célállomása lehet a hangulatos északi part – így a balatoni turizmus talán újra felveheti a kesztyűt az adriai konkurenciával.
