Elviselhető lesz a forgalomnövekedés
A kormányzati negyed kiválasztott helyszínéről a KVI által felkért szakértőknek általában jó a véleményük, „hosszú távon is vállalhatónak” tartják. A környék közlekedésével kapcsolatban megemlítik, hogy a további tervezett fejlesztésekkel még jobban megközelít-hetővé válik. Az 5-ös metróra, a Ferihegyi-expresszre és a közelebbről meg nem határozott nyugati-déli alagútra hivatkoznak. A kormányzati negyed létrehozásából adódó forgalomnövekedést nem gondolják kiugrónak a jelenlegi forgalomterheléshez képest. De hozzáteszik, hogy egy trolibuszjárat biztosíthatja a Parlament irányába a megfelelő kapcsolatot.
Monitoringbizottság is lesz
A kormányhatározat több szakmai szervezetet felkért az úgynevezett Projekt Monitoring Bizottságban való részvételre, így az Állami Számvevőszéket, a Fővárosi Önkormányzatot, a VI. kerületi önkormányzatot, a Magyar Építész Kamarát, a Budapesti Építészkamarát és a Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetségét is.
Rendezni kell a tulajdont
A kormánynegyed létrehozásának felügyeletét Szilvásy György kancelláriaminiszter látja el a jövőben is, akinek létre kell hoznia egy projektszervezetet. A kormányszóvivői iroda a FigyelőNet megkeresésére közölte: a projektszervezet munkatársainak és vezetőjének kiválasztása megkezdődött, de kinevezés még nem történt. Mindenesetre ha az új szervezeti egység létrejön, akkor annak a kormányhatározat szerint „haladéktalanul” meg kell kezdenie a munkáját, vagyis például rendeznie kell az érintett területen álló ingatlanok tulajdonviszonyait.
Ez azt jelenti, hogy a Miniszterelnöki Hivatalnak (MEH) és a vasúttársaságot felügyelő Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak három hónapon belül állami tulajdonba kell átruháznia a Nyugati pályaudvar és annak környékén található MÁV-telkeket és ingatlanokat.
Toronyházak is épülhetnek
Ennél is sürgetőbb feladat a nemzetközi építészpályázat kiírása, amit egy hónapon belül, már február 15-ig kell megtenni. A kormányhatározat megszabja, hogy az Európai Unió hivatalos értesítőiben is megjelenő tervpályázat nemzetköziségét a zsűri összetétele alapján is biztosítani kell, ekképpen külföldi zsűritagok is befolyásolják majd szavazataikkal a magyar kormánynegyed megvalósítását.
Eközben ugyancsak a MEH-nek és a Pénzügyminisztériumnak (PM) elő kell készítenie a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Állam együttműködését, mivel elkerülhetetlen az önkormányzat bevonása a szabályozási tervek elkészítésébe. Az együttműködés azért is szükséges, mert a kormányhatározatból kiolvasható egy építészeti szándék, amelynek a megvalósítása a főváros nélkül elképzelhetetlen: „a Kormányzati Negyed építészeti arculatáról a Kincstári Vagyoni Igazgatóság nemzetközi tervpályázatot írjon ki, a hatályos jogszabályi követelményeket meghaladó, a XXI. századi színvonalnak megfelelő feltételekkel”.
A manapság dúló építészetviták nyelvezetében mindez azt jelenti, hogy magasházak is épülhessenek, tehát a jelenleg érvényes magasságkorlátot át lehessen lépni. Hozzá kell tenni, hogy a témáról zajló sajtóbeli szakértői vélemények egyike a napokban már ugyanezt szorgalmazta, azzal az indoklással, hogy a magasházak üzemeltetése gazdaságosabb, olcsóbb.
Pontos modell és menetrend kell
A kormányhatározat február 15-ei dátummal még néhány feladattal megbízta Szilvásy Györgyöt és apparátusát, így például ki kell dolgozniuk a kapcsolódó fejlesztések pontos modelljét és menetrendjét, annak szem előtt tartásával, hogy „a szorosan vett kormányzati épületek közvetlen környezetében megvalósuló és az új kormányzati negyed működéséhez szükséges magánberuházásoknak” 2009. május 31-ére szintén készen kell állniuk. A távolabbi környezetben megvalósuló beruházások a későbbiekben is megépíthetők.
A kormány a hazai kis- és középvállalkozókra gondolva azt is előírja, hogy a megvalósításban alvállalkozóként vagy egyéb közreműködőként részt vevő vállalkozások érdekeinek védelmét „a jogszabályi előírásokat meghaladó módon” kell biztosítani, és az előkészítő munkába az érdekképviseleti szervezeteket be kell vonni. Az erre vonatkozó határidő szintén február 15.
Április végéig pénzügyi terv
A korábbiakban százmilliárdosra taksált beruházás pénzügyi előkészítésének határideje a legtávolabbi, április 30-ig erre még 14 hét áll rendelkezésre. Az összességében legkedvezőbb megoldás pénzügyi konstrukcióját a megjelölt határidőig ugyanakkor a kormánynak, az országgyűlésnek, és az úgynevezett PPP Tárcaközi Bizottságnak is véleményeznie kell.
A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) egyébként még a múlt év végén készíttetett egy megvalósíthatósági tanulmányt, amely több lehetséges konstrukciót vetett össze abból a szempontból, hogy mennyi időbe és pénzbe kerülne, mekkora megtérülést hozna illetve milyen kockázatokkal járna. A tanulmány szerzői a lehetséges változatok közül azt javasolták, hogy az elképzelések ne csak a szűken értelmezett kormányzati objektumokra összpontosítsanak, hanem a más funkciókra lehetőséget adó fejlesztésekre is gondoljanak, de kizárólag állami illetve MÁV-telkeken.
Öt lehetséges beruházási konstrukciót elemeztek a szakértők: állami beruházást, piaci alapú bérletet, PPP-alapú (állami és magántőke együttműködésében megvalósuló) piaci finanszírozást (amikor is a futamidő végén az állam tulajdonába kerülnek a létesítmények), továbbá PPP-alapú finanszírozást, de nem piaci alapon, hanem állami garanciavállalással, illetve végül egy olyan verziót, amikor az állam a megépítés után azonnal megvásárolja a kormánynegyedet. A számítások alapja 25 illetve 20 év volt.
Az állami beruházás lassabb lenne
Az egyes jogi-pénzügyi konstrukciók eltérő következményekkel, eljárásokkal számolnak, de a megvalósítás lépései nagymértékben hasonlóak. Parlamenti jóváhagyás minden esetben kell, mert 50 milliárdot meghaladó értékű beruházásról van szó. Az elemzők minden részfeladatot optimálisan terveztek, a párhuzamosan végezhetőeket egyszerre, minden csúszást mellőzve.
Így jutottak arra a következtetésre, hogy a kormánynegyed állami beruházásként csak 2010 januárjában lenne kész, magánpartner bevonásával 2009. május végén viszont már megtörténhet a műszaki átadás-átvétel. Következésképp ez az elképzelés felelhet meg a kormány elvárásainak, legalábbis ami a megvalósítás idejét illeti. 
Fodor Gábor várna pár évet a gigaberuházással (Fotó: MTI)
Fodor Gábor ellenzi
Nem mindenki sürgeti azonban egyforma lelkesedéssel a kormányzati negyed felhúzását. Fodor Gábor szabad demokrata parlamenti képviselő például az egész beruházás leállításáról szóló véleményének adott hangot a napokban. A FigyelőNet megkeresésére elmondta, természetesen ismeri a kormánydöntést, de a további lépések elindításával várna egy-két évet. „Addig, amíg a gazdasági reformelképzelések eredményei már látszanak.”
Arra a kérdésre, hogy ha esetleg az eredmények nem igazolják a várakozásokat, elhaszthatónak gondolja-e a beruházást, igennel válaszolt a politikus. Elemi tisztességnek nevezte azt, hogy ha az emberektől nadrágösszehúzást várnak a politikusok, akkor ezzel egy időben ne kezdjenek grandiózus beruházásokba.
És hogy vajon a magánvéleményének hangoztatásán túl tesz-e valamit az SZDSZ-ben azért, hogy a kormányzati negyed beruházását valóban elhalasszák? Fodor Gábor szerint ez attól is függ, hogyan alakul az SZDSZ elnöki posztjáért zajló verseny riválisa és ő közötte március végén.
