Bankok és adatok
A bankokat ért támadásokkal kapcsolatban a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást rendelt el számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, valamint számítástechnikai eszköz védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása vétség elkövetésének gyanúja miatt. Ennek az eljárásnak a keretében vizsgálják a nyomozók a tömegesen szétküldött e-mail címek ügyét is.
Az elmúlt héten több címről is megkaphattuk azt az ajánlatot, amelyben 100 000 forintért mintegy 800 ezer e-mail címet ajánlott az ismeretlen feladó. A levelek hatására Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos állásfoglalást tett közzé, amelyben kijelentette, hogy mások elektronikus levelezési címének áruba bocsátása törvénybe ütköző tevékenység.
“Amennyiben az adatkezelő az adatállományt jogellenesen kezeli, majd azt másoknak felkínálja, ajánlatával megsérti a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó jogszabályi előírásokat is” – olvasható az adatvédelmi biztos állásfoglalásában.
Péterfalvi szerint a jelenlegi jogi szankciók nem elég hatásosak az adatvédelmi jogaink megvédésére. Ennek érdekében hamarosan várható a Btk jogszabályainak módosítása is, amelyet ő maga szorgalmaz. Mert a hatályos szabályozás szerint az e-mail címek árusításáért komolyabb büntetést valószinűleg nem lehet kiszabni az elkövetőre.
Az ügyben megkerestük Horváczy Emesét is, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivőjét, aki kérdésünkre elmondta, hogy tudnak a levelekről, de a folyamatban levő nyomozás részleteiről egyelőre további információkat nem adhat a hivatal.
A spamek forrása egy informatikus
A FigyelőNet megkereste a névtelenséget kérő e-mailes listaárust, aki meglepő válaszokat adott kérdéseinkre. Az önmagát normális, hétköznapi emberként definiáló fiatalember természetesen informatikai területen dolgozik.
A címárus tisztában van vele, hogy tevékenysége törvénybe ütközik. Véleménye szerint csak az kérdéses, hogy mennyire érdemes foglalkozni vele, mennyire éri meg egy ilyen ügyre pénzt pazarolni, ahol – szerinte – „anyagi kár nem keletkezik”.
Sokan érdeklődnek
Az e-mail lista iránt érdeklődők számát firtató kérdésünkre azt válaszolta, hogy pontos számmal nem szívesen szolgálna, de potenciális érdeklődő nagyon sok van. Válaszából kiderült: nemcsak a címeket adja át, hanem a kiküldéshez van olyan megoldása is, amellyel az ügyfél „fedett” maradhat. Szerinte ez esetben egy ilyen akciónak nagyobb reklámértéke van, mint mondjuk egy tévés hirdetésnek, ami több millióba kerül.
Az ismeretlen listaárus szerint az általa végzett – bűncselekménynek minősülő – tevékenységet mindenképpen megéri addig folytatni, amíg nem bukik le az ember, vagy meg tudja oldani azt, hogy minél kisebb maradjon a lebukás kockázata. Hangsúlyozta azt is, hogy nem kizárólag a pénz lehet a motiváló eszköz a több hónapja folytatott e-mail üzletben.
Adatbázisok veszélyben
Interjúalanyunk elmondta, hogy az e-mail címeket „sok munkával” – internetes gyűjtéssel – szerezte meg, főként hazai oldalakról. Állítása szerint hatalmas lehetőséget nyújtanak az ilyen adatgyűjtéshez manapság a közösségi oldalak is, de a mostani listában ilyen címek nincsenek.
Jelezte, hogy senkinek sem fix az ár, azt úgymond egyénre szabva szokta meghatározni. Néha minimális összegért ajánlja fel a listát. Sőt a kiküldéshez szükséges segítséget is megadja.
A spamek szétküldőjét egyébként legalább annyira zavarják a kéretlen levelek, mint másokat, sőt hangsúlyozta, hogy a többi más jellegű reklám is, amit nap mint nap ránk zúdítanak, bármerre járunk.
Arra a kérdésünkre, hogy miért csinálja, azt mondta: „Talán adrenalin vagy inkább hogy megmutassam, itt ezt is meg lehet csinálni. Egy új, még hatásos marketingmódszer megmutatása a cél”.
