A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében folyó vízügyi beruházásoknak köszönhetően páratlan régészeti leletek kerültek felszínre. A munkálatok jelenleg két nagy területen, a tiszaroffi árvízi tározó nyomvonalán 200 ezer négyzetméteren és Rákóczifalván 355 ezer négyzetméteren folynak.
A tiszaroffi tározó gátjának nyomvonalán a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum régészei dolgoznak. Több ezer éves, népvándorlás kori, gepida, szarmata, avar települések kerültek itt napvilágra. Különösen értékes leletanyaggal szolgált a Tiszagyenda határában feltárt, avar szolgálatban állt gepida nemzetségfő sírja.
Ugyancsak a tiszaroffi víztározó építését megelőző régészeti feltárás során került elő egy, a török hódoltság korában elrejtett éremlelet. A kincslelet 63 darab egész ezüsttallérból és egy aranydukátból állt. Az érmeket 1617 és 1639 között verték, a többségét II. Ferdinánd (1619-37) magyar király és német-római császár bocsátotta ki.
Rákóczifalva határában a szolnoki múzeum és az ELTE Régészettudományi Intézete folytat ásatásokat. Eddig nyolc különböző régészeti korszak jellegzetességeit tárták fel. Az idei munkálatoknak köszönhetően előkerült többek között a Kárpát-medence egyik leggazdagabb rézkori temetője, valamint 4-7. századi, népvándorlás korabeli leletek sokasága.
