Élet-Stílus

Digitális és nyomtatott folyóiratok a könyvtárakban

admin
admin

2006. 11. 09. 15:48

Elektronikus publikálással- és tartalomszolgáltatással foglalkozó konferenciát rendeztek az Elsevier Kiadó szervezésében Budapesten. Az Első Elsevier Rektori Konferencia leginkább a felsőoktatásnak, a könyvtáraknak és a tudományos kutatással foglalkozó intézményeknek nyújtott hasznos információkat.

Dr. Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatásért felelős szakállamtitkára elmondta, hogy a magyar felsőoktatás meglehetősen rövid idő alatt, egy-két területtől eltekintve végrehajtotta a bolognai rendszerre való átállást. A képzési rendszer átalakítása azonban új tanterveket és új tananyagokat is jelent, a megújítás kiemelten fontos területe pedig a hozzáférés kérdése. A képzési rendszer átalakítása tehát akkor lesz igazán sikeres, ha az oktatási tartalmak felhasználása javul. Erre megvan minden esély, hiszen az új tananyagoknak háromnegyede már hozzáférhető elektronikus formában is.

A szakirodalomhoz való hozzáférés a bolognai folyamat egyik legfontosabb hozadéka. A hozzáférés egyik útja a Scopus rendszer,ez az Elsevier STM (Scientific, Tehnical, Medical – azaz tudományos, műszaki és orvosi) kivonatoló, illetve katalogizáló adatbázisa, amely a világ legnagyobb tudományos információgyűjteményét teszi elérhetővé kutatók, könyvtárosok, oktatók és egyetemi hallgatók számára. Az adatbázis 1966-ig visszamenőleg 28 millió kivonatot tartalmaz és naponta bővül.

Ugyanakkor Magyarországnak növelnie kell a tudományos anyagok hozzáférhetőségét, mivel ez adja a továbbfejlődés lehetőségét. Ezt a törvényhozás is ösztönzi, például a PhD képzéssel foglalkozó hazai intézményeknek kötelező a doktori disszertációkat elektronikusan tárolni és közzétenni.

Mérhető formában

Bár a nyomtat folyóiratok könnyebben kezelhetők – jobban olvashatók – az ilyen forrásokhoz való hozzáférés behatároltabb, a tárolás pedig helyigényes. Az elektronikus forma magában foglalja az egyszerű tárolást, a kereshetőséget, a hozzáférés mérhetőségét, ugyanakkor a plagizálás veszélye nagyobb, mint a „kötetbe zárt” kiadványoknál. Mindkét esetben felmerül viszont az időtállóság kérdése, hogy meddig őrizhető meg a tartalom, tehát mikor esik szét a könyv, illetve mikor mennek tönkre az elektronikus tárolók? Az elektronikus forma előnye a könnyebb hozzáférhetőség, bár ezt beárnyékolja a digitális megosztottság, vagyis, hogy az elektronikus írástudással nem rendelkezők nem tudják használni ezeket az anyagokat. Ha pedig a két rendszer együttes működésére szavazunk, az is felvet néhány problémát: a felhasználók (egyetemek, könyvtárak) sokszor tehernek érzik a drága elektronikus és papíralapú anyagok párhuzamos megvásárlását, miközben az elektronikus és nyomtatott példányok gyakran nem is teljesen azonosak tartalmilag.

Nagyon fontos, hogy a tartalom eljuthasson a végfelhasználókhoz, de ehhez a technikai feltételeken kívül elengedhetetlen a végfelhasználók érdeklődése is – erről Horváth Ádám, az Oktatási és Kulturális Minisztérium informatikai osztályvezető-helyettese beszélt. A kérdés az, hogy hol tud ösztönzően beavatkozni a kormányzat és motiválni a célcsoportokat az idehaza már ma is elérhető rendszerek használatára, mint amilyen például az Elektronikus Információszolgáltatás. A tudatosságnövelés részeként támogatni kell a könyvtárakat, hogy megfelelő infrastruktúrát tudjanak kiépíteni és üzemeltetni. Ezen túlmenően pedig szükség van a digitális írástudás növelésére is, mivel a diákok, kutatók egy része még ma sem tud online keresni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.