A könyv délelőtti és a film esti díszbemutatóján számos egykori zenekartag és családja is részt vett. A német nagykövet köszöntő szavai után bemutattott alkotás egyes jeleneteit többen megkönnyezték, különösen a Philharmonia Hungarica 1990-es első magyarországi fellépéséről szóló képsorokat. A film végén a közönség felállva ünnepelte az alkotókat.
Másfél éves munka
Az elhallgatott zenekar című dokumentumfilm rendezője bővebben Szőke Cecíliától hallott először a különös történetről. Szőke akkor már elkezdett dolgozni a világhírű, ám itthon máig alig ismert zenekarról szóló könyvén. Somogyvári Rudolfban rögtön felötlött, hogy érdemes volna filmen is feldolgozni a Philharmonia Hungarica történetét. Az ötlete megtetszett Szőke Cecíliának is, és tavaly nyáron a Magyar Történelmi Filmalapítvány támogatásával el is kezdhették a munkát.
Több film is készülhetett volna a tagok kalandos életéről
Mint Somogyvári a FigyelőNetnek elmondta a dokumentumfilm egy nemhogy ismeretlen, hanem itthon sokáig tudatosan „elhallgatott” zenekar pályáját követi végig. A film 21 volt zenekari tag visszaemlékezésével, több mint 30 óra Ausztriában, Németországban, és Magyarországon forgatott interjúval, a Rádiózenekarral készített felvételekkel, valamint a Marli televízió és a Magyar Filmintézet archív filmjei, és – leginkább az egyik zenekari tag, Köves Iván – fotói segítségével mutatja be az itthon gyakorlatilag máig ismeretlen, de a világ előtt elismert zenekart.
Somogyvári azt fájlalja leginkább, hogy a megszólalók közül többnek az élettörténete önmagában is megérne egy külön filmet, de ennek elkészítésére egyelőre nem volt mód. Mint a rendező elmondta, tervei szerint később az önálló portréfilmeknek is nekifog.
A film alatti zenéken mindenütt a Philharmonia Hungarica eredeti felvételei szólnak, természetesen felcsendül a Rákóczi induló és a Magyar Himnusz is, amelyeket a zenekar minden egyes koncertjén előadott. A filmben szerepel az első, 1991-es magyarországi hangverseny is, ahol Yehudi Menuhin vezényel.
A világ legjobb zenekarai között
Somogyvári kérdésünkre elmondta, hogy hallott azokról a véleményekről, amelyek szerint a zenekar művészi minősége megkérdőjelezhető, de mint mondta, több érvet is fel tud sorakoztatni ez ellen. Beválasztották a világ 10 legjobb zenekara közé, több zenész önállóan is fényes nemzetközi karrier futott be. A rendező elmondása szerint egyszer Kodály Zoltán az erős kádári-aczéli tilalom ellenére találkozott az együttessel, és sok sikert kíván nekik. Egyébként szerinte mind a mai napig nincs a helyén kezelve Magyarországon a Philharmonia Hungarica értéke.
Ha valamelyik internetes keresőbe beütjük, hogy Philharmonia Hungarica, leginkább nyugati online lemezboltok jönnek elő. Nem csoda, a zenekar világszínvonalú Haydn felvételei például ma is igen keresettek. Érdekes viszont, hogy magyar nyelvű találat alig akad, a forradalomról és a Kádár-korról szóló beszámolók rendre megfeledkeznek az emigráns együttesről, amelynek első plakátjai “80 szabad magyar zenészként” hirdették a koncertjeiket.
A Philharmonia Hungarica
A prímást kidobták az országból
„Engem kidobtak! Én nem disszidáltam! Behívtak a Kultuszmi- nisztériumba és azt mondták:
– Holnap indulsz!
– Én nem akarok elmenni! Azon kívül, hogy bridzseltem, nincs semmi bűnöm. Én egy békés ember vagyok. Miért kellene nekem elmenni?
– Nézd, Jóska – mondták– nagyon félünk attól, hogy a tehetséges embere- ket összeszedik és elviszik a Szovjetuni- óba.
– Ja, akkor megyek.
1956. december 13-át írtunk. … A Magyar Nagykövetségről vártak a határon, beültettek egy dzsipbe, és Bécs belvárosában kitettek. Tél volt, ronda, hideg tél, én a Brahms szobor alatt aludtam éjjel, a hegedűmmel a fejem alatt. Reggel felkeltem, tele voltam hóval. Az Operával szemben, a jobb oldalon az utcában volt egy hangszerész. Ez az én világom! Németül még nem beszéltem.
/Sívó József, elsőhegedűs visszaemlékezése, részlet Szőke Cecília: Philharmonica Hungarica című könyvéből./
1957. május 28-án megtörtént a csoda: a bécsi Konzerthausban egy fergeteges bemutatkozó koncerten megszületett a magyar forradalom szabad gyermeke, a Philharmonia Hungarica. Az est karmestere az alapító karnagy Rozsnyai Zoltán volt, szólistája Starker János a világhírű csellóművész. Látva a zenekar művészi minőségét, Yehudi Menuhin is a magyar muzsikusok mellé állt – következő hangversenyükön ő volt a szólista, Bartók hegedűversenyét játszotta.
Az összes Haydn szimfóniát lemzre játszották
A zenekar több mint negyven éven át öregbítette világszerte a magyar zenekultúra hírnevét, ébren tartva, ápolva az 1956-os magyar forradalom emlékét. Tiszteletbeli elnökük, Doráti Antal vezetésével Haydn összes szimfóniáját megörökítő lemezsorozatuk zenetörténeti esemény: első példa arra, hogy egy zenekar Haydn mind a 104 szimfóniáját ugyanazzal a dirigenssel lemezre vegye. Nem csak a mennyiség egyedülálló, a minőség is: az összes létező lemeznagydíjat megkapják ezért a sorozatért, melyből több mint kétmillió példány kelt el a világon. Csak itthon nem tudunk róluk, azóta sem.
Művészet, politika, nemzetközi humanitárius összefogás, egy álom megvalósulása – ez a Philharmonia Hungarica története. A most megjelent könyvben és filmben megszólaló zenekari tagok elbeszélése alapján hihetetlenül izgalmas történet kerekedik ki: a bealtatózott gyerekekkel menekülő, jeges csatornákon átgázoló kétségbeesett szabadságkeresők három évvel később a magyar forradalom évfordulóján a Carnegie Hall színpadán fogadják a megrendült közönség tapsait.
