Makovecz Imre a FigyelőNetnek elmondta: a volt szántói polgármester kereste meg, azt kérve tőle, hogy a hegyen, a bánya fölé, a fakereszt szomszédságába „rajzoljon” egy kápolnát, amely méltó emléket állítana a Nagyboldogasszonynak. Szőgyi József, aki októberben már nem kapta meg újra a bizalmat Pilisszántón, hozzátette nincs pénze, de tud szerezni jó minőségű mészkövet a helyi vállalkozóktól és megpróbál gyűjteni felajánlásokat pénzben és munkaerőben a kápolnaépítéshez.
A „rajz” és a terv Makovecz Imre és Őrfi József jóvoltából elkészült és idén júniusban elkezdődhetett a munka. Ahogy a volt polgármester, korábbi szénégető, a kápolna építés fővédnöke fogalmazott: „hitből és szeretetből”. Az építőanyag-kereskedőktől és környékbeli vállalkozóktól kapott anyagok, valamint a helyiek, és a tervező stúdió gyakornokainak munkája segítségvel készülő templom ma már szerkezetkész, apróbb simítások és belső munkálatok vannak hátra.
Szakrális hely
Írás 1250-től tesz említést Pilisszántóról, ahol is Boldog Özséb hetedmagával építette a Szent-kereszt nevű kolostorát. Ők heten keltették életre a magyar nemzet értékeit, szellemiségét legerőteljesebben védő és képviselő Pálos rendet. Állítólag a tatárjárás pusztítása után IV. Béla is erre a helyre járt erőt meríteni, s az utána következő Árpád-házi királyok is nagy becsben tartották a kolostort, s környékét. Ennek emlékét a volt kőbánya fölött felállított fakereszt őrzi, amelyet a „Keresztes kő” – a néhány éve a település temetőjében előkerült pálos kereszt alakú faragott homokkő – megtalálásakor emeletek. A szent követ a falu temploma alatti alagútban helyezték el, amely üvegpadlón át tekinthető meg.
Piliszántó lakói a legutóbbi időkig nagyrészt kőbányászkodásból, mészégetésből éltek. A falu fölé magasodó Pilis-hegyen hatalmas sebként hagyott volt kőbányának a helyiek megtalálták új, hasznos funkcióját: jó akusztikáját és gyönyörű környezetét kihasználva nyaranta koncerteket, színielőadásokat rendeznek a sziklaszínházban.
Igazgatók és takarítónők
A Pilis Keresztje
Őrfi József már korábban elkezdett dolgozni a kápolna tervein. Két éves munkája eredményével és a szántói polgármester ajánlásával kereste fel Makovecz Imrét, aki támogatásáról biztosította a fiatal építészt, s együtt alakították ki a végleges terveket. Júniusban kezdődött a kivitelezés. Őrfi kérdésünkre megerősítette, senki nem kapott pénzt munkájáért. Mint mondta, együtt építették a kápolnát vállalatigazgatók, takarítónők, építészhallgatók.
Az utolsó hónapokra a belső munkálatok vannak hátra, illetve a – rossz lelkiismeretűeket távol tartani hivatott hagyományos kapubállvány szimbólumot formázó – két tornyon kell némi igazítás végrehajtani. Őrfi szerint a kapubállványok egyben két pálos szerzetest is mintáznak, akik „a templom-anyára” vigyáznak majd.
A Makovecz Imre által fémjelzett szerves építészet gondolkodásmódja alapján a kápolna minden elemében, formájában, anyagában a helyi sajátosságokhoz idomul – mondta Őrfi. A feszített kör, vagy patkó alaprajzú templom úgynevezett felső-világítóját a „Keresztes kő” mintájára alakították ki, a kápolna a helyben jellegzetes mészkőből épült, formája idézi a környéken korábban elterjedt mészégető kemencéket.
Téli napforduló
A Nagyboldogasszony kápolnát a minden kultúrában, így a kereszténységben is kiemelt jelentőséggel bíró téli napforduló alkalmával szentelik fel. A kápolna tájolását sem bízták a véletlenre: december 21-én reggel hétkor az – “ébredő fény” jelentésű sumér eredetű névvel büszkélkedő – Ziribár-dűlőben felkelő nap éppen a Péterffy László által készített oltáron álló Boldogasszony arcát világítja majd meg.
