Élet-Stílus

Előnnyel jár az aszimmetrikus agy

admin
admin

2006. 06. 29. 09:24

A szimmetriát gyakran a szépség jelének tekintjük, ám a szimmetria hátrányt is jelenthet, amikor az agyról van szó.

A „balagyas”; vagy „jobbagyas”; halak ügyesebbek, amikor több feladattal kell egyszerre megbirkózni, mint azok, amelyeknek nincs ilyen előnyben részesített agyféltekéjük. Ez segíthet megmagyarázni, miért fejlődött a gerincesek agya úgy, hogy aszimmetrikusan működjék.

A tudósok valaha azt gondolták, hogy csupán az emberek agya lateralizált vagy aszimmetrikus. Mi például általában agyunk bal féltekéjét használjuk a nyelv értelmezésére, és a jobbot a zene élvezetére.

Nemrég azonban a kutatók arra a véleményre jutottak, hogy az oldalfüggő agy általános a gerincesek között. Egyesek úgy gondolták, hogy ez az elrendezés segíti az állatokat abban, hogy egyszerre több ingerre is összpontosítsanak: a megfelelő féltekék dolgozzák föl az adott ingerületeket.

A Padovai Egyetem két pszichológusa, Marco Dadda és Angelo Bisazza elhatározta, hogy leellenőrzi az elméletet halakon. Először is csoportokat állítottak össze olyan Girardinus falcatus fajba tartozó halakból, amelyeket „oldalfüggőnek” vagy „oldalfüggetlennek” tenyésztettek ki.

A jobbra lateralizált halak társukat elsősorban a bal szemükkel nézték és fordítva, mivel az agyféltekék a látást a test ellentétes oldalán dolgozzák fel. A nem lateralizált halak nem részesítették előnyben egyik szemüket sem.

Amikor a kutatók üvegakváriumba helyezték a különféle típusú halakat és garnélát adtak nekik táplálékul, azt tapasztalták, hogy adott idő alatt mindegyik hal nagyjából 10 rákot fogott. Ráadásul testük mindkét oldaláról egyenlő arányban, ami azt jelzi, hogy a zsákmány kinézésekor egyik szemüket sem favorizálták.

A tudósok ezután megismételték a kísérletet, de beiktattak egy csavart. Ez alkalommal a halaknak nemcsak a vacsoraszerzés miatt kellett aggódniuk. A kutatók egy ragadozó naphalat tettek a szomszédos akváriumba.

A ragadozót is észben tartva a nem lateralizált halaknak majdnem kétszer annyi időbe telt 10 garnélát elfogniuk, mint a lateralizáltaknak. Ennek valószínű oka, hogy a nem oldalfüggő halak kénytelenek voltak mindkét szemükkel egyszerre figyelni vagy a ragadozót, vagy a zsákmányt. A balagyas halak viszont az idő 70 százalékában a jobb szemükkel, a jobbagyasok pedig a bal szemükkel figyelték a naphalat.

Noha az Animal Behaviour folyóiratban közzétett kísérletek nem vizsgálják közvetlenül, vajon a Girardinus halak tényleg agyuk egyik oldalát használják a rákok elfogásához és a másikat a naphal figyeléséhez, az a tény, hogy a jelek szerint mindegyik szem egyféle feladatot részesített előnyben, erősen utal arra, miszerint a halak különböző agyféltekéket szentelnek a különféle feladatoknak – állítják a kutatók.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.