Egy jobb távcsővel hétfő hajnalban némi betekintést nyerhetünk az aszteroidák természetébe. A 2004 decemberében felfedezett 2004 XP14 kisbolygó ugyanis meglehetősen közel suhan el Földünk mellett. A becsapódás veszélye azonban nem áll fenn.
A kisbolygó az ún. Apollo-csoport tagja, azaz viszonylag kis méretű, a Nap körül a földpálya közelében keringő aszteroidáról van szó. A csoportot, amely már 1989 kisbolygót számlál, első tagja, az 1862 Apollo után nevezték el.
Mivel e csoport tagjait nehéz megfigyelni addig, amíg a Föld közelébe nem érnek, a mostani aszteroida méreteiről sem sokat tudunk egyelőre. Fényessége alapján átmérőjét 410-920 méter közöttire teszik a kutatók.
A 2004 XP14 elnevezésű aszteroida magyar idő szerint július 3-án 6 óra 25 perckor kerül legközelebb a bolygónkhoz, ekkor távolsága 432 308 kilométer lesz, ami a Nap–Hold átlagtávolság 1,1-szerese. A kutatók a kisbolygót nagyon magas frekvenciájú rádióhullámokkal, illetve azoknak a kisbolygóról való visszaverődése révén vizsgálják. A radarmérések segítenek megállapítani az aszteroida sebességét, távolságát és pontos keringési pályáját. Ezek alapján a kutatók meghatározzák a tömegét, sűrűségét és lehetséges összetételét is.
Távcső nélkül aszteroidát legközelebb 2029. április 13-án figyelhetünk meg Ázsiából és Észak-Afrikából. A 99942 Apophis névre hallgató, 300 méter széles égitest a számítások szerint 32 ezer kilométeren belül repül el mellettünk. Átlagosan 1500 évente kerül egy kisbolygó ilyen közel a Földhöz.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
