Szombaton a “Sokszínűség utcájának” nevezték el a IX. kerületi Ráday utcát. Több civil egyesület erre a napra szervzete meg a “Menekültek Világnapja Fesztivált”. A látványos etnikai kavalkádba akaratán kívül olvadtak bele azok a fuballdrukker, akik a fesztivál központi színpadától mindössze egy sarokra foglaltak helyet egy étterem, teraszán.
A 40-50 fős lelkes társaság harci öltözetben és a szokásos kelékekkel felvértezve kísérte figyelemmel a szombat délutáni Portugália-Irán vb-futball meccset. A Ráday utca egyik kellemes éttermének, a perzsa Shiraz vendéglő teraszhelyiségét teljesen megtöltötték az iráni hívek.
Folyamatosan jajongtak és újjongtak minden bíztató iráni labdaszerzésnél, az aszonyok a hajukba kapaszkodtak, a férfiak a térdüket és az asztalt csapkodták minden portugál elfutásnál. A társaság felel mezbeöltözve, arcukat kifestve, zászlókat loboktatva bíztatta a perzsa válogatott játékosait. A pincérek is futball mezben szolgálták ki a vendégeket, különösen sokszor cseréltek dohányt a vizipipákban.
Itt már oda a lelkesedés (VR)
A második félidőre ugyanis egyre pipábbak lehettek az perzsa drukkerek: ahogy fogyott csapatuk ereje, és lettek egyre veszélyesebbek Decoék ellentámadásai, úgy váltak egyre feszültebbé a budapesti hívek. AZ ujjongásból is egyre halkabb csevej formálódott, mikor már kettővel vezettek a portugálok.
Úgy szállt szerte szét a sokszínűség urtcájában a perzsák különféle illatú pipa-füstje, mint ahogy Mahdavikiák világbajnoki szereplésének álma. Helyesek voltak, lelkesek és egyéniek, de nem bírták jobbak nyomását.
