Nem mindennapi élményt nyújtott a cseh és a ghánai, illetve a világ minden tájáról összesereglett drukkereknek, hogy ilyen festői környezetben szoríthatták végig a csoportriválisok összecsapását. Talán éppen a katedrális elbűvölő látványa miatt azonban már 21 óra előtt egyetlen drukkert sem engedtek be a Fan Festre, léven hogy az már megtelt.
Több ezren zsúfolódtak össze a dóm előtti téren. A szigorú biztonsági emberek még az akkreditációs kártyával rendelkező újságírókat sem igen akartak beengedni, aztán persze fű alatt egy pillanatra kinyitottak a kordonokat. Az afrikaiak váratlan 2-0-as győzelmük miatt csak félszemmel figyeltek az olasz-amerikai találkozót, ugyanis ellepték a belvárosi utcákat, minden sarkon törzsi táncot járt egy-egy piros-sárga-zöldbe öltözött csoport.
A cseheket jobban lekötötte a talákozó, illetve a Fan Festen kapható sör, amelynek elfogyasztása után hot-doggal és helyben sütött fleckennel próbáltak rendbe szedni magukat, hogy aztán sorban állhassanak az újabb folyékony kenyérért. A többség amerikai sikerben bízott, hiszen akkor a kvartett valamennyi tagjának 3-3 pontja lett volna. Az amerikai gólnál érdekes látványt nyújtott, amint a cseh mezes huszon éves szurkoló az olasz mezbe és sálba öltözött drukker nyakába ugrott. De ez a vb éppen attól szép, hogy szeretik egymást az emberek, mindenki a lehető legbarátságosabb. Hiába no, nem véletlen, hogy “A time to make
friends” a vb szlogenje.
A semleges szurkolók közül nem mindenkit kötött le a találkozó, ők leginkább sörözgettekvagy énekléssel mulattak az időt. Utóbbiak közül is kiemelkedik egy argentin mezt viselő angol fanatikus, aki szerb nótát tanult sajátságosan az olasz-amerikai mérkőzés közben…
Azok után, hogy az ember látott mar angol mezbe bujtatott németet, meg sem lepődik az ilyen és ehhez hasonló látványon. Ahogy egy Trinidad és Tobago-i szurkoló fogamazott, eddig ez minden idők legbarátságosabb vb-je. Vitára sok okunk eddig nem lehet vele.
(Jose G.)
