Csernobil utca?
A Védegylet arra kérte levélben a paksi polgármestert, hogy a csernobili katasztrófa huszadik évfordulója alkalmából nevezzenek el egy utcát Csernobilról. Mivel egy ilyen nevű utcában vélhetőleg senki sem lakna szívesen, ezért az elnevezendő utcára is javaslatot tettek: a Paksi Atomerőműhöz vezető utat javasolják átkeresztelni.
1986. április 26-án a csernobili nukleáris központ 4. számú reaktora, Kijevtől mintegy 100 kilométerre, felrobbant, megfertőzve Európa nagy részét, mindenekelőtt az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrajnát, Fehéroroszországot és Oroszországot. A nukleáris fűtőanyag tíz napig égett, több millió radioaktív részecskét lövellve az atmoszférába. Ez több mint 200 hirosimai bombával volt egyenértékű.
A szovjet hatóságok néhány napig teljes hallgatásba burkolóztak, mielőtt úgy döntöttek, hogy evakuálnak 135 ezer embert. Mintegy 600 ezer tűzoltó, katona és civil, akiket “likvidátoroknak” hívtak, vett részt annak a betonszarkofágnak az építésében, amelyet a sérült reaktor fölé építettek. Húsz évvel az esemény után is vitatottak a katasztrófa egészségügyi mérlegének adatai. Kijev szerint összesen ötmillió embert érintett.
Viták az áldozatok számáról
Egy 2005 szeptemberében közzétett ENSZ-jelentés élénk vitát váltott ki azzal, hogy 4000-ben állapította meg azoknak az ukrajnai, fehéroroszországi és oroszországi lakosoknak a számát, akiknek rákbetegség okozta addig vagy később bekövetkező halálát összefüggésbe lehet hozni a katasztrófával. Ez sokkal kevesebb, mint a korábban közzétett becslések. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet elítélte ezt a szerinte “az áldozatokra nézve sértő félretájékoztatási kampányt”, és a potenciális rákos halálok számát 93 ezerre becsülte.
Egy áprilisban nyilvánosságra hozott brit tudományos tanulmány szerint a Csernobilhoz köthető halálesetek száma 30 és 60 ezer között várható. A nemzetek közössége eddig több mint 720 millió eurót gyűjtött össze arra az acélburkolatra, amely a jelenlegi betonépítményt borítaná. Az ukrán hatóságok remélik, hogy a munkálatokat még az idén nyáron elkezdhetik, és 2010-ben befejezhetik.
Ukrajna pénzt kér
A nukleáris szerencsétlenség 20. évfordulóján rendezett nemzetközi találkozón Viktor Juscsenko ukrán államfő pénzügyi segítséget kért a gazdag országoktól a csernobili katasztrófa következményeinek felszámolásához. Juscsenko a tragédiáról rendezett nemzetközi konferenciát megnyitva arra szólította fel az ottawai jegyzőkönyv aláíróit, hogy kárpótolják Ukrajnát a csernobili atomerőmű bezárása miatt. A memorandumot 1995-ben Ukrajna, az Európai Unió, valamint a világ 7 legfejlettebb országa (Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Olaszország, Kanada, Japán) írta alá Csernobil leállításáról, amelyre végül 2000. december 15-én került sor. 
Babaágyak a csernobili katasztrófa nyomán 20 éve kiürített Pripjat kórházában (fotó: AP)
Az ukrán államfő szerint Csernobil következményei az elmúlt 20 évben 15 milliárd dollárba kerültek, és ez az összeg 2015-re eléri a 170 milliárd dollárt. “Fel kell éleszteni” például azt a zónát, amely az erőművet egy 30 kilométer sugarú körben körülvette, és ahol a sugárértékek a mai napig magasan meghaladják a normális értékeket.
A háromnapos tanácskozáson az UNESCO, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank magas rangú vezetői vesznek részt. A konferencia színhelye, a kijevi operaház előtt több tucat környezetvédő tüntetett. “Emlékezzetek Csernobilra: ne legyenek új reaktorok” “Egy Csernobil elég” – hirdették a transzparenseik.
Megemlékezések hazánkban
Április 26-án 19 órától a Déli pályaudvarnál közös megemlékezést szervez a csernobili áldozatok emlékére az Energia Klub, a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet. A megemlékezés során egy ökumenikus istentiszteletet követően gyertyát gyújtanak a csernobili áldozatok emlékére. 21 órától Demszky Gábor főpolgármester a csernobili áldozatokra emlékezve lekapcsolja fővárosi középületek díszkivilágítását. A szervezők arra kérik a lakosságot, egyházi és világi intézményeket, hogy 2006. április 26-án 21 órakor oltsák le 5 percre otthonaikban és a közterületeken a villanyt, és gyertyagyújtással emlékezzenek a tragédia áldozataira.
Több magyarországi nagyvárosban (Békéscsabán, Debrecenben, Győrött, Hatvanban, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett és Szegeden) is lesznek szervezett megemlékezések. A szervezők felkérnek mindenkit, hogy este néhány percre oltsák le otthon a villanyt és gyújtsanak egy gyertyát a csernobili áldozatok emlékére.
