Nem új keletű a vélekedés, miszerint az ingatlan a legjobb befektetés. A hazai magánvagyonok tekintélyes része hever téglában, panelben, falazóelemben, fában és – újabban – különféle szendvicsszerkezetekben. Ez persze nem jelenti azt, hogy a magyarok volnának a legjobb befektetők, általánosságban semmiképp: csak kevesek kiváltsága, hogy vagyonukban saját lakáscélú, esetleg nyaralásra szánt ingatlanjaik mellett egyéb építményeknek is helyet szorítsanak.
A kevesek közé tartoznak a gazdasági szféra nagyágyúi, és nem pusztán amiatt, hogy a leggazdagabb magyarok klubjának tagjaiként többet engedhetnek meg maguknak anyagilag, mint egy tetszőlegesen kiválasztott adófizető. Hanem annak következtében, hogy önálló pályafutásuk előbb vagy utóbb beletorkollik az ingatlanüzletágba. A Figyelő Trend megkérdezett szakembereket, szerintük ebben – az ingatlanbefektetés megkérdőjelezhetetlen presztízse mellett – az is szerepet játszik, hogy alacsony kockázatú és relatív jól előre jelezhető megtérülésű formáról van szó.
A vonzerőt fokozza, hogy a megtérülés többféleképpen is realizálható. Telekvásárlásnál például bazírozni lehet a térség későbbi fejlesztésére, miáltal gyakorlatilag egyetlen tollvonással megsokszorozódhat az eredeti érték. A kereskedelmi célú ingatlanfejlesztés esetében pedig az értékesítés valós alternatívája a bérbeadás. Ezek az opciók persze főképp a milliárdos nagyságrendben gondolkodók számára jelenthetnek konkrét előnyöket.
Csányi Sándor. Magánemberként részesedést szerzett a TriGránitban.
ELKÖTELEZETTSÉG. A hazai nagyhalak között akadnak olyanok, akik teljes mértékben az ingatlanfejlesztésnek szentelik magukat. Például Demján Sándor, aki a skálás és hitelbankos éveket követően vágott bele ebbe a műfajba, s központok sora fűződik a nevéhez: Bank Center, Pólus Center, Westend City Center, Millenniumi Városközpont – hogy csak néhányat említsünk a több nívódíjjal is kitüntetett vállalkozó, a TriGránit Rt. elnökének albumából, amelyben hamarosan az etyeki filmstúdióról is lesznek referenciafotók a számos külföldi beruházásról készült képek mellé. Azok közül a leglátványosabb majd az egyelőre csak papíron létező Seychell-szigeteki luxusszállóról exponált felvétel lehet: a 40 millió euró összköltségű beruházást az öreg kontinensről is könnyen elérhető, egzotikus szigetcsoport egykori börtönszigetére álmodták meg.
A TriGránit farvizén Csányi Sándor, az OTP Bank első embere is behajózott az ingatlanpiacra, miután tavaly nyáron magánemberként 10 százalékos részesedést szerzett Kelet-Közép-Európa meghatározó ingatlanfejlesztő cégében. A TriGránit főrészvényesei között négy magánszemély is van: Csányi és az alapító Demján mellett a magyar származású kanadai üzletember, Peter Munk, valamint Nathaniel Rothschild, a közismert mágnáscsalád sarja. Az élelmiszeriparban is igen aktív Csányinak nem ez az egyetlen közös ügye Demjánnal: a TriGránit és az OTP – a Mollal és egyéb cégekkel karöltve – a Ferihegyi repülőtérre kiírt privatizációs pályázaton is elindult, de nem jártak sikerrel.
Demján Sándor. Ingatlanfejlesztő cége Kelet-Közép-Európában meghatározó szerepet játszik.
Jóllehet, az OTP-vezérnek hivatalosan semmi köze a Balaton körül rendkívül aktív SCD Holdinghoz, a titokzatos ingatlancéggel összefüggő találgatásokban nemegyszer hangzik el Csányi neve. Persze az idegenforgalomban járatosak a biztonság kedvéért a szállodaipari Danubius-csoportot vagy a Hunguest- és az Eravis-szállodaláncot egyaránt ellenőrző Leisztinger Tamást éppúgy a szájukra vették. Az viszont tény, hogy a magyar tenger körül másfél évtized alatt 100 milliárd forintos fejlesztésre vállalkozó SCD-csoport eddigi beruházásait – a Siótour, a Balaton Tourist, valamint a Zalatour megvásárlását – nem elhanyagolható mértékben finanszírozta az OTP.
Ráadásul a legnagyobb hazai lakossági bank tavaly novemberben tőkét emelt, 75 százalékos tulajdonra téve szert az SCD Group Management Kft. által alapított, azóta OTP-SCD Lízing Rt.-re keresztelt lízingcégben, amely amúgy önerő nélküli lakáslízing-konstrukciót kínál új lakások megszerzéséhez egyelőre egy meglehetősen kis létszámú piacon.
SZÁRAZON ÉS VÍZEN. Hogy lesz-e a tőzsdecápából ingatlancápa, annak megítélésével óvatosak a szakemberek, kivárnak Leisztinger Tamás látványos irányváltásának első kézzelfogható eredményéig. Az egyebek mellett a BÁV-, Forrás-, Pick-, Zalakerámia-ügyletekről elhíresült Arago tulajdonosa, a leggazdagabb magyarok egyike nemrég azt mondta a Figyelőnek: mivel a termelésben és a gyártásban nem lát fantáziát, maradnak a sokat ígérő ingatlanprojektek, valamint a szolgáltatási szektor, amelyben az említett két szállodalánc révén érdekelt.
Várszegi Gábor. A Fotex ingatlanvagyona 35 milliárd forintot ér.
S hogy mennyire komolyan gondolja, hogy a vállalatfelvásárlások után az ingatlanfejlesztők kényelmes papucsába bújik, azt mi sem jelzi jobban, mint a lágymányosi városrészbe tervezett grandiózus beruházás. A Kopaszi gát központú helyszín, amelynek területe meghaladja az 50 hektárt, meglehetősen elhanyagolt, de előnyére szól, hogy külön bejáratú Duna-öböl tartozik hozzá. Az összes adottságot és lehetséges buktatót, valamint a Leisztinger-birodalom képességeit felmérve nem merészség megjósolni, hogy a projekt tíz éven belül megtérül – fogalmazott a lapunk által megkérdezett ingatlanszakértő.
Leisztinger a fejlesztés első ütemének finanszírozási igényét 5 milliárd forintra taksálja. Ebből szórakoztató-központ, jachtkikötő, több étterem, házasságkötő-centrum épül majd, miközben parti sétánnyal és plázssal próbálják megtartani a terület közpark jellegét. A második menetben aztán háromszorosára emelik a tétet: az aquaparkra és a sportcentrumra 14 milliárdot szánnak, emellett pedig irodaházak, mélygarázsok, üzletek is épülnek a helyszínen.
OPTIKAI CSALÓDÁS. Szinte észrevétlenül evezett át az ingatlanpiacra a Várszegi Gábor nevével fémjelzett Fotex. „Új ingatlanrészvény született” – olvasható a hangzatos megállapítás az Equilor Befektetési Rt. év eleji elemzésében. Eszerint a korábban a kiskereskedelemre fókuszáló társaság eredményesen porolta ki portfólióját: megszabadult veszteségtermelő érdekeltségeitől, s átnyergelt az ingatlanpiacra.
Futó Péter. Többek között a Corvin-Szigony-és a Madárhegyi projektekben érdekelt.
Ezt Várszegi Dávid, a Fotex általános vezérigazgató-helyettese (az alapító fia) határozottan cáfolta egy interjúban, mondván: az ingatlanfejlesztés ugyanolyan címke a cégen, amilyen a fotószolgáltatás volt korábban, miközben a társaság valójában széles befektetési skálát átfogó pénzügyi holdingként működik. Egyetlen érdemi ingatlanfejlesztésként a Sugár üzletközpontot említette, hozzátéve: újabb fejlesztések nem szerepelnek terveik között.
A Fotex ingatlanvagyonát – amelynek értéke konzervatív becslések szerint is megközelíti a 35 milliárd forintot – zömmel kiskereskedelmi bolthelyiségek alkotják, s a mintegy 12-14 ezer négyzetméter összterületű irodaház és raktárhelyiség. A vállalatnak akad több értékes vidéki ingatlanja is, több korábbi termelőegység, ahol a profiltisztítás miatt állt le a gyártás (ilyen például a Dália Bútorgyár). Ha hinni lehet a vezérigazgató-helyettes szavainak, a Fotex csaknem teljes mértékben képes bérbe adni szabad ingatlanjait. A recept nem túl bonyolult: a piacinál átlagosan 30-40 százalékkal alacsonyabb díjak fejében hosszú távú kapcsolatokra számítanak, s csak fokozatosan, két-három év elteltével érvényesítik a piaci tarifákat.
Hogy a tőzsdei cég az ingatlanhasznosítás semmilyen formájától sem riad vissza, azt jól példázza, amit Várszegi Dávid a portfolio.hu-nak mondott: eszerint, miután a bútorkereskedelemben már nem látnak fantáziát, átgondolják a jelenleg 20 ingatlant, összességében 90 ezer négyzetméter üzlet- és raktárhelyiséget elfoglaló Domus működési kereteit. Megerősítette, hogy tárgyalnak a Tesco-áruházlánccal hat Domus-üzlet földszinti részének hasznosításáról, majd közölte azt is: mivel a Domus ingatlanállományának piaci szintre hozása legalább két-három milliárdot emésztene fel, a beruházást a Fotex nem akarja magára vállalni.
A HÍRNÉV KÖTELEZ. A Fundy édességipari cég alapítójaként, értékesítőjeként, majd visszavásárlójaként tört be a köztudatba Futó Péter üzletember, aki később szintén szemet vetett az ingatlanbizniszre. Új vesszőparipáján egyelőre nem kaptatott fel a csúcsra: tavaly csak a második legtöbb szavazatot kapta az „Év ingatlanos személyisége” választáson az egykori élelmiszeripari vállalkozó. Többek között a Corvin-Szigony- és a Madárhegyi-projektben érdekelt.
A tizenegyedik kerületi Madárhegyen fekvő, közel tízhektáros területen lakóövezetet alakítanak ki, speciális PPP-konstrukcióban: a kifejezetten erre a célra létrehozott zártkörű, nyílt végű ingatlanalap 1,638 milliárd forintos indulótőkéjét a kerületi önkormányzat és a fejlesztésre pályázaton kiválasztott Futureal Ingatlanfejlesztő Kft. jegyezte le, testvériesen megosztozva. Ez utóbbi Futó ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Futureal-cégcsoportjához tartozik. Az alap a tulajdonába adott területet közművesített építési telkekké alakítja, majd a környék rendbetételét követően értékesíti.
Ennél lényegesen nagyobb fába vágta a fejét a cukorkagyáros a főváros nyolcadik kerületében tervezett Corvin sétány elnevezésű megaberuházással. Olyan neveket előzött meg, mint a Vegyépszer vagy az OTP Ingatlan Rt. Futó 125 milliárd forintot szán a hatalmas volumenű rehabilitációra, ezt a kerület és a főváros 18 milliárddal egészíti ki. Ha minden a tervek szerint alakul, 2012-ig Józsefváros területének tíz százalékát öltöztetik új köntösbe, mintegy húsz hektárt: negyvenhat régi épületet renoválnak, nyolc hektáron pedig vadonatúj épületeket húznak fel.
Lényegesen kisebb, mindössze négyhektáros területen zajlik Futó zuglói projektje, a Paskál fürdő és a Vegyépszer első nagyobb volumenű lakásjellegű beruházása a Paskál Park tőszomszédságában. Itt ugyan lakóparkot képzeltek el – jóllehet, a Paskál Parkban sem kelt még el minden lakás -, de a közönség számára nyitott, termálvizet használó wellness-központnak és irodáknak is helyet szorítanak – közölte korábban a Figyelővel Futó Gábor, a beruházó cég vezetője, Futó Péter fia.
