Élet-Stílus

Magyarok nélkül indult a Berlinale

Marc Evans brit–kanadai koprodukcióban készült filmjével, a Snow Cake-kel nyitott csütörtökön este az 56. berlini filmfesztivál, a Berlinale, amelynek programjába az idén nem válogattak be új magyar filmet.

A szakmai közönség még a hivatalos nyitás előtt viharosan ünnepelte a Snow Cake két főszereplőjét, Sigourney Weavert és Alan Rickmant. Weaver egy visszavonultan élő autista asszonyt alakít, Rickman pedig egy lelkileg sérült férfit, a Snow Cake a két ember félszeg közeledéséről is szól. Evans filmjén kívül még 18 alkotás szerepel a versenyprogramban, többségük világpremier. A kelet-európai filmet egyedül Jasmila Zbanic Grbavica című alkotása képviseli Bosznia-Hercegovinából, ezzel szemben négy német filmet is beválogattak a versenyfilmek közé.

A zsűrit Charlotte Rampling brit színésznő, Francois Ozon francia filmrendező egyik kedvence vezeti. Rampling úgy jellemezte a berlini fesztivált, hogy „a politikailag igényes és a művészileg felkavaró mozi mellett kötelezi el magát, s éppen ez a filmművészet érdekel engem és bennünket”.

Politikai kirakat is volt

A Berlinalét 1951-ben amerikai támogatással nyitották meg, Alfred Hitchcock Rebecca című filmjével. A Berlinale egyrészt a Nyugat kulturális kirakata volt, később a kelet-európai filmművészet legkomolyabb szereplési fóruma. Voltak olyan évek, amikor szinte taroltak a díjkiosztón a kelet-európai filmek. „A medvék keletre mentek” – írták a berlini lapok, utalva a fesztivál díjaira, az Arany és Ezüst Medvékre. A Berlinale néha politikai botrányoktól volt hangos. Vihart kavart, tiltakozásokat váltott ki, kivonulásokat idézett elő Michael Cimino Vietnam-filmje, a Szarvasvadász, amely lealacsonyító módon ábrázolja a vietnamiakat.

A tömegfesztivál

Cannes-tól és Velencétől eltérően a Berlinale igazi tömegfesztivál, az emberek ilyenkor megrohamozzák a mozikat. Február 19-ig, a fesztivál záró napjáig legkevesebb 150 ezer ember vált majd jegyet a Berlinale valamelyik vetítésére, 56 országból közel 400 film pereg majd a vásznakon.

Tavaly Kertész Imre és Koltai Lajos műve, a Sorstalanság képviselte Magyarországot, az idén a válogatók egyetlen új magyar filmet sem találtak méltónak arra, hogy színesítse a világ egyik legjelentősebb, bár nimbuszából sokat veszített fesztiváljának programját.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik