A Környezeti Teljesítmény Index 2006 (Environmental Performance Index – EPI) 133 ország elemzésével készült, a részletes eredményeket a héten kezdődő davosi Világgazdasági Fórumon mutatják be. Az egyes országok helyzetét hat szempontból vizsgálták: lakosság egészségi állapota, levegőminőség, tiszta ivóvíz-ellátottság, biodiverzitás, természeti erőforrások és energiafelhasználás.
Az összesen elérhető 100 pontból Új-Zéland szerezte a legtöbbet: 88 pontot. Szorosan mögötte végzett Svédország és Finnország is, míg a negyedik helyet Csehország, az ötödiket pedig Nagy-Britannia foglalja el. Meglepő módon a köztudatban zöldként ismert Németország csak a 22. helyen végzett, helyzetét a biodiverzitás alacsony foka rontotta.
Magyarország – több régiós szomszéd előbb végzett
Bár Magyarország a 33. hellyel a teljes rangsor tekintetében az első negyedben foglal helyet, a régióban való helyzete gyenge közepesnek mondható. Csehországon kívül Szlovákia (25.) és Szlovénia (31.) is megelőzi. Lengyelország viszont mögöttünk, a 38. helyen végzett. Ugyanakkor kiugróan elmarad a ranglistán keleti szomszédunk, Románia (90.). Hazánk gyenge helyezését elsősorban az alacsony biodiverzitás (47 pont) és a természeti erőforrások hiánya (50 pont) okozza; ezzel szemben jó teljesítményt mutat az egészségügy és az ivóvíz-ellátottság terén.
A mezőny elején lévő országok többnyire a fejlett ipari országok közül kerülnek ki, amelyek nagy hangsúlyt fektetnek az új környezetvédelmi és egészségügyi technológiák bevezetésére. Ezzel szemben a ranglista végét a fejlődő országok adják, mint például az utolsó helyen végzett Mali, vagy az azt megelőző Csád, illetve Niger, ahol elsősorban az egészségügy és az ivóvízellátás jelent gondot.
A szerzők hatékony lépéseket várnak
Az Egyesült Államok a 28. helyen végzett, ami annak tudható be, hogy bár az egészségügyi mutatói igen jók, a megújuló energiára való áttérés, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a vízminőség szempontjából rossz értékelést kapott. Ezzel magyarázható, hogy Malajzia, Costa Rica, Kolumbia és Chile is megelőzik.
A kutatók remélik, hogy ezek az eredmények hathatósabb cselekvésre késztetik az amerikai politikát és a lakosságot, ugyanis habár jelenleg az USA a világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátója, elzárkózik a Kiotói Egyezményhez való csatlakozástól.
A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a jólét és a gazdasági fejlettség pozitívan határozza meg az adott ország környezeti állapotát. Ugyanakkor elfedi azt a tényt, hogy a fejlett országok a tisztább környezetüket a szennyező iparágak harmadik világba történő kihelyezésével érik el, valamint hogy a fejlődő országokban zajló környezetpusztítás, mint például az erdőirtás, nagyrészt a fejlett világ piacaira irányuló termelés miatt következik be.
