A közkeletű és nem éppen hízelgő néven „szoftverrendőrségként” is emlegetett BSA (Business Software Alliance) tevékenységét egyszerre kíséri bizalom és ellenérzés, együttműködés és távolságtartás. Több ok is szerepet játszik ebben, ezek között talán a legfontosabb, hogy sokan a BSA-t néhány nagy szoftvergyártó vállalkozás üzleti oltalmazójának tekintik, amely ezek profitérdekeit próbálja védelmezni a világban. De nem kis részben úgy is tekintenek rá, mint olyan intézményre, amely a szabad IT-világ kalodába zárásán buzgólkodik, s őrködik a zárt forráskódú szoftverek bizniszhatékonyságán.
 |
|
Új felismerés?
A Microsoft Research elindította Inspire névre hallgató programját, amellyel azt a technológiai szakadékot szeretné csökkenteni, amelyet a fejlődő országok saját erőből nem képesek áthidalni. A program nemcsak a tudományos együttműködéseket ösztönzi, hanem támogatja az Afrikában, Európában és a Közel-Keleten tanuló tehetséges diákokat kutatókarrierjük megkezdésében. A Microsoft a fejlődő országokba az alapvető számítástechnikai ismeretek oktatására önkéntes oktatókat küldene Európából és az Egyesült Államokból. Végre felismerték, hogy hatalmas lehetőségek rejlenek azokban az országokban, ahol alacsony az átlagkereset és az életszínvonal, hiszen a világ lakosságának 80 százaléka 4000 dollárnál kevesebbet keres évente, ezért sokan kimaradnak az információs társadalom lehetőségeiből. |
|
|
|
|
A fenti helyzet egyik tünete, hogy – különösen az internet-generáció körében – divattá vált a szoftverek másolása, másolatban való terjesztése, s ezekkel együtt virtus lett a szoftvereket védő kódok feltörése, biztonságuk kikezdése, egyszóval hackelése. E magatartásra ezekben a körökben már-már úgy tekintenek, mint ami dicsőség dolga, és éppen ezért nehezen fogadják el, sőt vitatják is, hogy a szoftver mint szellemi termék oltalom alatt áll, illegális másolása tehát törvénybe ütközik, mert kárt okoz a jogtulajdonosnak. Pontosabban nem is a szellemi értéke és annak pénzre válthatósága a kifogás tárgya, hanem az, hogy e termékek terjesztése irritálóan drágán történik, miközben milliószámra fogynak a világban, s általuk például Bill Gates a világ leggazdagabb emberévé válhatott.
Ennek következménye, hogy tömegesen másolják, s illegálisan terjesztik a programokat szerte a világban. Tagadhatatlan, hogy ezzel kárt okoznak a jogtulajdonosoknak, forgalmazóknak, de van e jelenségnek egy másik szemlélete is: a szegény világban, illetve a most felzárkózó országokban az informatikai kultúra terjedési sebességéhez járulnak hozzá az illegális, ám olcsó eszközök.
UNIÓS ÁTLAG FÖLÖTT. A BSA és a szoftveripar mögötte álló képviselői természetesen vitatják ezt: a szervezet adatai szerint a hamisított programok minden évben több milliárd dolláros kárt okoznak a szoftvergyártóknak és a nemzetgazdaságoknak. A hazai adatok változásaiból éppen a közelmúltban állapították meg, hogy káros folyamatok indultak el tavaly.
 |
|
A BSA jelzése alapján ugyanis Magyarországon az üzleti célra használt illegális szoftverek aránya 2003-ban 42 százalékos volt, ez az uniós csatlakozásunk után 2004-ben 44 százalékra emelkedett. A BSA megbízásából a világ 87 országában az IDC által készített nemzetközi vizsgálatban olvasható, hogy az Európai Unió átlagához képest mi magyarok 9 százalékkal magasabb arányban használunk illegális szoftvereket. Vagyis nem egyszerűen az a baj, mondja a BSA, hogy 2 százalékkal nőtt a hamisított szoftverek mennyisége, de ráadásul a helyzetünk az uniós átlaghoz mérve is romlott: az előző évben ugyanis még csak 5 százalékkal voltunk rosszabbak náluk.
 |
|
Hazánkban egyébként a korábbi években fokozatos javulást regisztráltak, tehát megfordult egy trend. Ezért, állítja a BSA, a magyar IT-iparágat érintő veszteségek a 2003-ban mért 96 millió dollárról 2004-ben 126 millió dollárra nőttek, ha igaz a szakértői becslés, mely szerint a magyar szoftverpiac mérete 10 milliárd forintra tehető. A kétszázalékos növekedés az uniós csatlakozásunk évében amúgy Közép-Európában a legrosszabb eredmény: a környező országokban általában stagnált vagy javult ez a mutató.
Érdekes egyébként, hogy a csatlakozásra váró – nemzeti jövedelmüket tekintve felzárkózónak nevezhető – országok átlagai jelenleg igen magasak. Románia és Bulgária a maga 74, illetve 71 százalékával az uniós belépéssel jelentősen ronthatja az EU-s átlagot. Az Unión kívüli országok átlaga amúgy is elég magas, az ukrán és az orosz adatok egészen ijesztőek ebből a szempontból.
|
|
Kétes önbevallás
A BSA hazai akciói váltottak már ki felzúdulást, egyszer az adatvédelmi biztos is vizsgálta ezek jogszerűségét. 2003-ban közel 50 ezer kis- és középvállalkozást keresett meg egy levéllel egy egyesület, amelyben a cégek által használt számítógépes programok felsorolását kérte a „szoftverkezelési gyakorlat fejlesztése” céljából. A levélhez kapcsolódó űrlapon felsorolt szoftverállományra a BSA „szoftvertanúsítványt” ígért, ám sokak szerint a levél csak a társaság újabb próbálkozása volt arra, hogy illegális (licenc nélküli) szoftverekkel dolgozó cégeket találjon. Mert aki válaszolt, az egyben önbevallást készített, aki nem, az pedig gyanússá válhatott.
Az adatvédelmi biztos ugyan a vállalkozások körében nem illetékes, de mert itt egyéni vállalkozók, vagyis magánszemélyek is érintve voltak, jelezte: hivatali elődje megállapodást kötött a BSA-val arról, hogy magánszemélyek szoftverhasználati szokásai után nem nyomoznak, ezzel a lépésével viszont ezt a BSA felrúgta. |
|
|
|
|
A szervezet szerint azonban ezek a folyamatok szerte a világban jellemzőek: miközben 50 milliárd amerikai dollárt költenek évente személyi számítógépeken futó kereskedelmi tömegszoftverekre, a ténylegesen telepített szoftverek értéke 80 milliárd dollár körül jár – állítja a BSA. Minden két dollár értékű, legálisan vásárolt szoftverre egy dollárnyi illegálisan telepített szoftver jutott az elmúlt években. Az illegálisan használt üzleti szoftverek aránya térségenként meglehetősen változó: az Európai Unióban 35, az unión kívül 61 százalék, Afrikában 58, Ázsiában 53, Dél-Amerikában 66 százalék. Észak-Amerika áll a legjobban, ott 22 százalékos hamisítottszoftver-elterjedtséget mértek.
A Business Software Alliance (www.bsa.org), a világ szoftver- és internetiparágát képviselő szervezet a maga álláspontja szerint egyben a kormányzatok és a fogyasztók érdekeit is szem előtt tartja ebben a tevékenységében. A BSA Magyarországot 1994-ben alapították, azóta egyesületként tevékenykedik. Abban feltétlenül újító a feladatuk, hogy felvilágosítják a számítógép-felhasználókat a szoftverekkel kapcsolatos szerzői jogokról, támogatják az innovációt elősegítő állami célkitűzéseket, küzdenek a tisztességes kereskedelmi feltételekért. A BSA tagjai között találhatjuk egyebek közt a következő cégeket: Adobe, Apple Computer, Autodesk, CNC Software/Mastercam, Compaq, Dell, IBM, Intel, Intuit, Macromedia, Microsoft, Network Associates, Novell, Sybase, Symantec, és UGS.
Nemrégiben csatlakozott egyetlen magyarként a szervezethez a Graphisoft. A Graphisoft a vállalati és felhasználói érdekeket is képviseli a BSA-hoz történt csatlakozással – mondták ez alakalomból a cég vezetői. „Erre az alkotótevékenységre építettük vállalkozásainkat, közös kötelességünk tehát a szellemi termékek védelme, továbbá az is, hogy védjük azon felhasználóinkat, akikkel szemben az illegális szoftvereket használók inkorrekt versenyhelyzetet teremtenek” – emelték még ki.
 |
|
LEGÁLIS VAGY ILLEGÁLIS? A BSA – és világszerte megtalálható képviseletei – felvilágosító kampányaival, jogérvényesítő programjával több mint 65 országban igyekszik támogatni a szoftveripar folyamatos növekedését és a szerzői és szomszédos jogok tiszteletben tartatását. Ehhez információs anyagokat és eszközöket készít és juttat el a szoftverfelhasználóknak és viszonteladóknak azzal a céllal, hogy növelje a szerzői joggal kapcsolatos tudásszintet, szorgalmazza a jogtiszta szoftverek használatát, ismertesse, hogy az illegális szoftverfelhasználás milyen következményeket von maga után.
A BSA Magyarország szóvivője, Sebők Erzsébet szerint az a legfőbb gond, hogy a terjesztő kalózhálózatok a szórakoztató tartalmak mögé rejtik az illegális üzleti szoftvereket. „Csak akkor tudjuk hatékonyan képviselni a legális szoftverek szerzői jogi kérdéseit, ha fellépünk az ilyen oldalak üzemeltetőivel szemben azokban az országokban, ahol az úgynevezett warez-szerverek működnek – mondja. – Ezért is kell részt vennünk a nemzetközi összefogást demonstráló akciókban.”
A BSA újabban a legális programok nyilvántartásának fejlesztésében látja a tisztázás egyik útját. Ezért készült a vállalkozások számára a Szoftver-nyilvántartási Útmutató és az erre a célra fejlesztett szoftveraudit program, melynek feladata a telepített szoftverek leltárának elkészítése, hogy a ténylegesen használt szoftverállomány a licencállománnyal összevethető legyen. Ezeken túl a BSA hatékonyan alkalmazza jogérvényesítő programját, hogy a szervezetek döntéshozóit megismertesse az illegális szoftverhasználat jogi és pénzügyi következményeivel.
A BSA világszerte körülbelül 65 forródrótot üzemeltet. Ezeken lehet információt kapni az illegális szoftverhasználatról és bejelenteni egyes olyan eseteket, ahol illegális szoftverfelhasználás gyanúja merült fel. A BSA jogérvényesítő programja fontos szerepet játszott abban, hogy több ezer szervezet le-
galizálta szoftvereit.
