Élet-Stílus

Törőcsik Mari 70 éves

A magyar fimtörténetben minden bizonnyal a legbájosabban, legemlékezetesebben Törőcsik Mari mosolyog Fábri Zoltán Körhinta című filmjében. Egy ország kedvence lett az akkor még főiskolás színésznő, sőt, a világ is egyből fölfigyelt rá: Truffaut szerint 1956-ban ő érdemelte volna Cannes-ban az Arany Pálmát.

Főbb díjai:

1976 – Cannes-i Arany pálma-díj,
1971 – Chicagoi filmfesztivál legjobb női alakítás díja,
1972 – Karlovy Vary-i Filmfesztivál legjobb alakítás díja,
1977 – Taormina,
1989 – Magyar Művészetért-díj,
1991 – Országos Színházi Találkozó legjobb női alakítás díja,
1993 – Déryné-díj,
1997 – Salernói 50. Nemzetközi Filmfesztivál legjobb női alakítás díja,
1997 – Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában

Kétszeres Jászai-Mari díjas, Kossuth-díjas, Érdemes- művész

Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje

Életműdíjat kapott 1971-ben Sorrentoban, 1978 -ban Karlovy Vary-ban, 1983 – ban Cannes-ban Mandragora-díj és 1994 – ben a Magyar Filmszemlén.


Törőcsik Mari 70 éves 1

Törőcsik Mari 70 éves 2

“Sarkadi Imre nem hitte már, hogy találunk a valakit a lány szerepre, ekkor lejátszottam neki a próbafelvételt, és Sarkadi csak annyit mondott: Jézusmária!” – nyilatkozta Fábri Zoltán, a Körhinta rendezője. 1956-ban Párizsban igazi sztárként fogadták a Körhinta cannes-i bemutatója után. Jean Cocteau, az író és Francois Truffaut, a rendező is beálltak hódolói sorába, pedig még csak másodéves volt a budapesti Színművészeti Főiskolán.

Törőcsik Mari 1935. november 23-án született egy Heves megyei kis faluban, Pélyen. Eredetileg apácának készült, Egerben, az Angolkisasszonyokhoz járt iskolába. Nagyapja azonban egy apró mozit üzemeltetett, ahol Törőcsik Mari kislányként rengeteg időt töltött, és a színészetről álmodozott. Tizenhárom évesen kikönyörögte édesanyjánál, hogy utazzanak fel egy szereplőválogatásra Budapestre, de a Filmgyár udvaránál ránézésre alkalmatlannak ítélték.

Harmadikos gimnazista volt egy budapesti közgazdasági gimnáziumban, amikor egy dramaturg szakos hallgatótól hallott a Színház és Filmművészeti Főiskoláról. Mivel akkoriban még nem volt felvételi követelmény az érettségi, még abban az évben jelentkezett, de eltanácsolták. A következő évben azonban újra megpróbálta, ezúttal sikerrel.

Első filmszerepeit a főiskolás évei alatt kapta. Ezek közül leghíresebb az 1956-ban bemutatott, Fábri Zoltán rendezte Körhinta. A főiskolás évek alatt olyan sokat forgatott, hogy még a vizsgaelőadásokban sem vett mindig részt. Diplomaosztóján nem diplomát csak egy szál rózsát kapott. Hiányzott ugyanis három vizsgája, mint például a harmadév végi marxizmus. 22 évvel később, amikor a Művész Színház igazgatója lett, hivatalnokok kérték a diplomáját. A főiskola akkori vezetése kiadta neki anélkül, hogy pótolta volna az elmulasztott vizsgákat.

A főiskoláról a Nemzeti Színházba került, 12 évig volt a társulat tagja. Saját bevallása szerint ezekben az években tanult meg mindent, amit máig a színházról tud. A Nemzetiből 1979-ben Győrbe került egy évre, majd 1990-ig a MAFILM társulatának volt a tagja. 1990-től több mint tíz évig Szolnokon játszott, 2002-től újra a Nemzeti Színház tagja.

Közel 50 éves karrierje során volt Júlia majd Júlia öreg dajkája. A két szerep között eljátszott mindent, amit színésznő eljátszhat színpadon és filmen egyaránt. Felsorolni lehetetlen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik