Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője a konferencia zárónapján a sajtó és a kultúra szabadsága kapcsán a jelen kockázatait hangsúlyozta. Mint mondta, Bécstől keletre sok helyen “látszat jogállamiság” kezd kialakulni, olyan tartalmi alapú szabályozás terjed, amit annak idején a klasszikus liberális elméletek hirdetői elképzelni sem tudtak. Példaként említette a gyűlöletbeszéd szabályozásának és az adatok felhasználásának, ellenőrzésének dilemmáját.
A médiabiztos szerint a globalizáció, a terrorizmus, a migráció mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a korszerű demokráciáknak védekezniük kell olyan szabályokkal szemben is, amelyek nem túl demokratikusak, sokszor megkérdőjelezik a szólásszabadságot. Haraszti Miklós véleménye szerint a londoni robbantások után az EU nemcsak követte Amerika példáját, hanem sokkal radikálisabb korlátozásokat akar bevezetni. A “patrióta” törvények közé sorolta a könyvtárak ellenőrzését, a telefontársaságok adatmegőrzési gyakorlatát és a biometrikus útlevél szeptemberi bevezetését.
A konferencia zárónapján Alexandr Danyiel, a Memorial Csoport tagja a sajtó és a kultúra szabadsága kapcsán arról beszélt, hogy az ötvenes évek végén hatvanas évek elején elsőként a kulturális események kérdőjelezték meg a tekintélyelvű rezsimeket, alkotásaik által bontakozott ki a szólásszabadság. Kifejtette: a művészek alkotói szabadságukat a hatalmon kívüli szférában próbálták megvalósítani, az alternatív kulturális kiadványok, kiállítások a hatalom által kínált újságok, irodalom vetélytársai lettek, és ennek táptalaján alakult ki később a független nyilvánosság, a civil társadalom.
A Magyar Helsinki Bizottság, Az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetsége és a Nyílt Társadalom Archívum (OSA) által rendezett nemzetközi konferencián előadást tartott többek között Václav Havel volt cseh köztársasági elnök, drámaíró, Karl von Schwarzenberg, a Nemzetközi Helsinki Szövetség első elnöke, Jiri Grusa író, a bécsi Diplomataakadémia igazgatója és Szergej Kovaljov, Oroszország volt emberi jogi biztosa.