Budapest: központban a Duna
A tervezett programok és fejlesztések egyik központja északon az óbudai Duna-part és a gázgyári negyed. Itt tudományos, művészeti, gazdasági központot alakítanának ki. A Dunán uszályokon medencék, parkok, színpadokjönnének létre. A Margit hídhoz „üvegbuborék” csatlakozna, amely információs központként, kilátóteraszként funkcionálna. A Citadellánál fürdő épülne.
Eger: fényművészet-gyűjtemény
A jelenleg kihasználatlanul álló úgynevezett „nagy” zsinagógában kapna helyet a Kepes Fényművészeti Központ. A tervek között szerepel Szent Miklós városrész rehabilitációja, aminek köszönhetően jelentősen „kitágulna” az egri belváros. Az úgynevezett „kis” zsinagógában táncművészeti központot kívánnak létrehozni, a városképet uraló Líceum mellett pedig földalatti kulturális és tudásközpont kap majd helyet.
Győr: kortárs művészeti sétálóutca
A beruházási költségekből a legnagyobb részt a győri Harlem, az egykor kereskedők lakta újvárosi Kossuth Lajos utca felújítása tenné ki. A tervek között szerepel, hogy a Király utcából kortárs művészeti sétálóutcát alakítanának ki, de szeretnének egy Neotechnológiai Múzeumot is létrehozni.
Miskolc: a szürke iparvároson túl
Miskolc egyfajta arculatváltást remél a címtől. A pályázatban kiemelik, hogy Miskolc Magyarország legrégebbi lakott települése. A város közepén található Avas hegyen régészeti emlékparkot, a Miskolci Egyetem mellett, Tapolcán Sciente Központot, Lillafüreden pedig sziklába vésett Rock múzeumot szeretnének a miskolciak kialakítani.
Pécs: nyitás az iszlám felé
Pécs pályázata elsősorban a kulturális sokszínűségre épít. A fejlesztési tervek középpontjában egy hangversenyterem megépítése, egy nagy kiállítóterekkel rendelkező művészeti intézmény létrehozása és egy kortárs alternatív, többfunkciós művészeti központ kialakítása lenne.
Sopron: komolyzenei programok
A legnagyobb új beruházás, az Egyetemi Városi Könyvtár felépítése, de szeretnék felújítani a Deák és a Fő teret, valamint a zsinagógát. Kiemelt partnerük a fertődi Esterházy-kastély, ahol újra felépítenék a Marionett Színházat, illetve az Operaházat, ahol egykor Haydn is alkotott.
Debrecen mellett szól – túl azon, hogy mindig is az ország egyik szellemi központja volt és számtalan látványossággal büszkélkedhet –, hogy a városvezetés példátlanul nagy fejlesztésekbe kezdett.
Debrecenben nem maradtak fenn ókori, középkori városfalak, de kővár sem volt itt soha. Ezen a helyen jött létre azonban a magyar szellem egyik erődítménye, a Református Kollégium, amely olyan kiművelt emberfőket adott az országnak, mint Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, vagy éppen Móricz Zsigmond. A Nagytemplomban fogadták el 1849. április 14-én a Függetlenségi Nyilatkozatot, illetve ezen a napon választották Kossuthot kormányzóvá. Debrecen két ízben lehetett az ország fővárosa; először a szabadságharc idején, majd 1944-ben, az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában.
„Semper reformare!” – Állandóan meg kell újulni!
A város nagy tervekkel készül a kulturális főváros cím elnyerésére. Gulyás Gábor, a Debrecen 2010 Programiroda vezetője a FigyelőNetnek elmondta, hogy a cívisvárosban igen intenzív kulturális fejlesztést terveznek az elkövetkezendő években. „A pályázati kiírás értelmében meg kell jelölni úgynevezett kulcsprojekteket, amelyek akkor is megvalósulnak, ha nem Debrecen pályázata nyer. Elsősorban egy új kulturális régió megteremtése az elsődleges cél. Ennek érdekében augusztus 19-én (a Páneurópai Piknik 15. évfordulóján) jött létre a Városok, Falvak Szövetsége. A régióhoz tartozik a romániai Zilah és Nagybánya közti terület, Kárpátalja egy igen jelentős része, a szlovák alföld, illetve Magyarországon a Tiszántúl egykori partikula része. A tervek szerint városunk integráló szerepet tölt majd be, illetve egy olyan újfajta együttműködésre lesz lehetőség, amely reményeink szerint több uniós támogatásban mutatkozik majd meg” – mondta Gulyás Gábor.
A programiroda vezetője hozzátette, a következő kulcsprojektek már az infrastrukturális fejlesztések mentén haladnak, ezek a nagyberuházások. Egyebek mellett a tervek között szerepel a Modern Művészeti Központ létrehozása. Ez egy több mint 2,5 milliárdos beruházás lesz. „Itt állandó gyűjtemény, illetve időszaki kiállítások kapnak majd helyet. Az ország második legnagyobb kiállítóhelye modern és igen korszerű lesz. Emellett épül majd egy új Városi Galéria is, kifejezetten a helyi, illetve a régióban élő művészek számára, mintegy kétezer négyzetméteren. A harmadik főprojekt pedig egy új színház, amely négyszáz fő befogadására lesz alkalmas. A már épülő Kölcsey Központ is szervesen bekapcsolódhat a kulturális életbe, hiszen az 1400 főt befogadó nézőtér alkalmas lesz nagyszabású hangversenyek lebonyolítására. Remek akusztikája révén világhírű zenekarok is felléphetnek majd itt” – hangsúlyozta Gulyás Gábor, hozzátéve, hogy a kultúra más területein is lesznek fejlesztések. „A Nagyerdő szívében a gyerekek számára felépül majd a Ludas Matyi Park, rengeteg játékkal és szórakozási lehetőséggel. Tervbe van véve egy körülbelül 57 hektáros mesterséges tó is, ahol a későbbiekben különböző vízi sportágak kaphatnak otthont” – mondta a Debrecen 2010 Programiroda vezetője. Érdekesség, hogy Debrecen 2010-ben egy úgynevezett Nomád Olimpiát tervez a Hortobágy területén. „Itt sokféle kultúrájú népek mérnék össze tudásukat. Úgy a régi harcművészetekben, mint akár a gasztronómia területén” – magyarázta Gulyás Gábor. Hozzátette: ezek a mindenképpen megvalósuló tervezetek egytől egyig városi finanszírozású fejlesztések. Vannak persze nem helyi költségű beruházások, mint például az Orvostörténeti Múzeum, melyet a debreceni egyetem támogat, vagy a Regionális Zsidó Történeti Múzeum, amelynek költségét a Zsidó Hitközség állná.
A polgármester optimista
Debrecen polgármestere szerint szakmai szempontból az ő városának van a legnagyobb esélye elhódítani a kulturális főváros címet, ráadásul pénzügyi szempontból is a cívisváros áll a legjobban. „A pályázat elnyerése főként attól függ, hogy kikből áll a kuratórium. Egyelőre a minisztérium még nem hozta nyilvánosságra a zsűri névsorát, de ha szakemberek döntenek, Debrecennek van a legnagyobb esélye a hét jelentkező város közül. Ráadásul pénzügyi szempontból is a debreceni pályázat a legjobb, hiszen mi vállaltuk a legnagyobb önerőt: a legkevesebb állami támogatással a legtöbb program Debrecenben valósítható meg. Egy olyan államháztartási helyzetben, amilyenben most vagyunk, talán ez is szempont lehetne. Persze, ha politikusok döntenek, vélhetően pártpolitikai szempontok alapján jelölik ki a nyertest. Ebben az esetben nincs esélyünk” – mondta Kósa Lajos polgármester. Hangsúlyozta, hogy a nagyvárosok közül a lakosságszámhoz viszonyítva évek óta a debreceni önkormányzat áldoz legtöbb pénzt közvetlenül kulturális célokra. A város első embere arra is felhívta a figyelmet, hogy Debrecenben nem most kezdődnek a kulturális fejlesztések. „Az elmúlt öt évben nagyon sok minden épült. A kimutatások szerint nálunk nagyobb volt az önerő, mint amit például a miskolci, a győri és a soproni önkormányzat a következő fél évtizedre együttesen vállalt. Debrecen egy dinamikusan fejlődő város. Úgy gondolom, hogy a következő öt év fejlesztési elképzeléseit a mi esetünkben az előző öt év hitelesíti” – véli Kósa Lajos. Hozzátette: a megkezdett és igen jól működő marketingtevékenységet folytatni kívánják, egészen a pályázat kihirdetéséig.
