Az afgán agárkölyök 16 hetes, egy sárga labrador retriever adott neki életet, mindeddig azonban a Szöuli Nemzeti Egyetem a világ elől elrejtve tartotta a kis jövevényt. A kutyakölyök pontosan azzal a DNS-sel rendelkezik, mint az az idősebb afgán agár, akinek néhány fülsejtjéből állították elő a kutatók.
A Snuppy névre keresztelt kutya – ami a Seoul National University Puppy (azaz a Szöuli Nemzeti Egyetem kutyakölyke) szavak összezsúfolásából adódik – igazi túlélőnek mondhatja magát, mivel ő volt az egyetlen, aki tökéletes egészségben élte meg a kölyökkort abból az 1095 klónozott embrióból, amit 123 kutyába ültettek be, tehát összefoglalva maga a klónozás eredménye elég siralmasnak mondható. Mindenesetre szívósságával Snuppy bekerült a klónozottak elitjébe, így egy lapon emlegetik többek közt Dollyval a báránnyal, CC-vel, a macskával és Ralph-fal a patkánnyal.
Ha már megemlítettük Dollyt, akkor bizony azt is el kell mondani, hogy a közel egy évtizede történt bemutatkozása óta a klónozás messze nem olyan ütemben fejlődik, mint azt a tudósok eleinte várták. Azon túl, hogy maga az eljárás igen bonyolult, minden egyes fajnak megvannak a saját különbejáratú problémái. Még akkor is, amikor minden jónak tűnik a klónozott embriók többsége odavész, mivel génjeik abnormális módokon igyekeznek érvényesülni.
A kutyáknál a fő kihívás a petesejtek begyűjtésében rejlik. A kutyák petesejtjei nagyon korán elhagyják a petefészket. Ekkor még egészen fejletlenek, fejlődésük jelentős része a méh felé vezető úton, a petevezetékekben zajlik le. A kutatók azon törekvései, hogy a petefészekből gyűjtsék be a sejteket majd kémcsőben érleljék azokat, teljes kudarchoz vezetett. Végül a petevezetékből nyerték ki a sejteket, melyek magjait eltávolították és a fülsejt magjával pótolták, a sikeresen összerakott sejteket pedig beültették.
A fáradságos eljárást Woo Suk Hwang, az emberi embrió klónozásáról is elhíresült dél-koreai kutató laboratóriumában végezték el. A nehézségeket jól példázza, hogy a 15 fős csapatnak két és fél évébe telt, mire Snuppyt bemutathatták a nagyközönségnek. A kölyök pontosan úgy néz ki, mint eredetije, az azonban kérdéses, hogy személyiségének jegyeiből mennyit sikerült átörökíteni.
A dél-koreai csapat állítása szerint a kutya klónok segítenek számos súlyos emberi betegség alaposabb megismerésében és kezelésében. Hwang szerint a kutyák sok hasonlóságot mutatnak az emberrel, egyes betegségeik szinte teljesen megegyeznek az emberi változataikkal.
A nagy tételű klónozásra, ami a fentiekhez elengedhetetlen, azonban még igen sokat kell várni, figyelmeztet a macska klónjáról ismerté vált Mark Westhusin, a Texas A&M Egyetem biológusa. Ő maga három évig próbálkozott kutya klónozásával, majd munkatáraival bedobták a törölközőt. Ennek fényében igen nagy elismeréssel nyilatkozott a koreaiak eredményeiről, azonban véleménye szerint nem éri meg a fáradtságot, az egészbe beleölt pénzről nem is beszélve.
A dél-koreai tudósok hangsúlyozták hogy, nem házi kedvencek “előállítási” metodikáját akarták kidolgozni. A klónozott kutyák létrehozása kizárólag tudományos célokat szolgál: segítségükkel egy sor olyan betegség tanulmányozható, mint például a rák, vagy a cukorbaj, amelyben egyaránt szenvednek emberek és állatok.
