Szépségdíjas sportlimuzin
1997 végén az Alfa bemutatta a 155 utódát. Az Alfa 156-ot szépsége és más kvalitásai miatt nyomban megszavazták az 1998-as Év Autójának. A lelkesedést jelzi, hogy 56-ból 40 zsűritag adott maximális pontszámot a 156-nak.
A kocsinak szép az utastere, jók az ülések, kulturáltak az anyagok és a kidolgozás, az összeszerelés sem rossz. A térkínálat hátul passzentos, az üléshelyzet alapjában véve jó. Rakodóhelyből kevés van az utastérben. Egyformán szűk a 156 és a 156 Sportwagon csomagtartója. A limuziné 378 literes, ami nem bővíthető, a kombi hátsó ülései lehajthatók ugyan, de így is csak 1180 literesre nő a csomagtér 360-ról.
Telitalálat a futómű, amely kellően kényelmes, de váratlanul sportos kanyarsebességet biztosít. A nagyon közvetlen és pontos kormányzásért nem véletlenül lelkesednek a vásárlók és az autós újságírók, a 156-ot nagyon jó vezetni. A nem elég határozott és pontos váltó kilóg képből. A kezelhetőséget rontja városban az érthetetlenül nagy fordulókör és a tükrök kis mérete.
Ha csak az élmény számít, akkor az Alfa 156 GTA már a motorhangjával a földbe döngöli a legtöbb középkategóriás sportlimuzint, pedig a menetteljesítmények sem hétköznapiak. A drága mulatságot mutatja a 9 és 18 liter közötti fogyasztás.
Nem lesz olcsó!
Sovány pénztárcával ne álljunk neki Alfa 156-ra vadászni, a szépséges limuzin és kombi a komoly értékvesztés ellenére sem olcsó autó. Fenntartása, karbantartása, javíttatása elég sokba kerül. A szervizmunkákon kívül a fogyasztás is a sportos élményekhez idomul.
Az Alfa 156 a tulajdonosok tapasztalatai szerint nem az a fajta autó, amibe csak tankolni kell. Igényli a hozzáértő szerelőt, próbáljunk találni hozzá egy igazán lelkiismeretes mestert valamelyik márkaszervizben, vagy Alfára szakosodott más szervizben.
A futásteljesítményhez kapcsolódó szokásos karbantartáson (pl. vezérműszíj, vezetőgörgők és szíjfeszítők cseréje) a futóműre kell költeni. Az igényes kerékfelfüggesztések nem bírják a magyarországi útminőséget, főleg nem a budapestit. Jóval 80 000 kilométeren belül cserére szorulhatnak a rugók, a stabilizátorok, a lengéscsillapítók. Az alsó lengőkarok is cserét igényelnek időnként, de a szilentblokkokat egyenesen zabálják a rossz utak. Lehet hallani a gyárilag előírt futásteljesítmény elérése előtt elszakadó vezérműszíjról, a biztonság kedvéért érdemes lehet 60-70 000 kilométerre rövidíteni a csereciklust. A kézifékhuzal néhány autón lóg, előfordul, hogy ezt is cserélni kell.
Nem nehéz lesikálni a 156 mélyre nyúló orr-részét fekvőrendőrökön, rossz esetben csúnyán oda is verhetjük az alacsony építésű autó elejét. A belső térben előfordulnak nyikorgások, de nagyobb gondoktól nem kell tartani.
Alacsony ár, drága fenntartás
Az olasz autóknak és köztük az Alfáknak sem jó a híre a használtpiacon, ami nem használ az értéktartásnak. A nagy értékvesztés miatt a 156 viszonylag alacsony áron megszerezhető, de fenntartása nem olyan olcsó, mint vételára.
1997-es modellekbe 1,3-1,4 millió forintért is beülhetünk. A használtautók vezess.hu adatbázisba a cikk feltöltésekor 45 darab 156-os Alfát találtunk 1 200 000 és 5 980 000 forint között. Az átlagnál jóval gazdagabb alapfelszereltségnek köszönhetően egy használt Alfa 156-ben is megkapjuk azt a kényelmet, amit az új autók kínálnak a középkategóriában.
