Magyar Péter: Fontos tételesen emlékeztetni, hogy miért és kik miatt került hazánk rendkívül nehéz helyzetbe

A korábbi kormányzat, folytatta a miniszterelnök, nem tett semmilyen megelőző lépést. Naperőművek épültek a tárolókapacitások bővítése nélkül, a szélerőművek építését letiltották, Paks2 pedig meg sem épült. Ezermilliárdért van ott van két hatalmas betonteknő, ahogy Magyar Péter fogalmazott.

A kormányfő szerint az energetikát érintő kérdésekbe és vitákba nem mert belemenni a Fidesz, ugyanúgy gyávák voltak, mint az ügynökakták kérdésében. Zárásul megígérte, hogy az ősszel kezdődő alkotmányozás során ezek a kérdések is kiemelt fontosságot kapnak majd.

Magyar ezt követően a fideszes képviselőket kezdte feddni, emlékeztetve, hogy a Fideszhez köthető több influenszer a válságkezelés ellen beszélt a nyilvánosságban, a fideszes politikusok pedig nem fogták vissza őket. Emlékeztetett arra is, hogy voltak olyan hangok a Fidesz részéről, melyek azt pedzegették, hogy a kormány az újonnan kinevezett pozícióvivők miatt nem tudta megfelelő módon kezelni a válságot. Itt szúrta közbe Magyar, hogy egy sor intézmény élén nem volt változás a kormányváltás óta, például Paks vezetője még mindig a szolnoki Fidesz-alapszervezet egykori vezetője, akinek nincs is energetikai tapasztalata vagy végzettsége.

Magyar Péter itt kötött át arra, hogy a különböző Fidesz-káderek azért lehetnek még a helyükön, mert egy felelős kormány egy válság közepén nem cseréli le a kritikus infrastruktúra vezetőit. Magyar szerint egyébként az állam által működtetett cégekben szakértői szinten kiváló emberek dolgoznak, de megfojtja őket a múlt vezetőinek mentalitása. Éppen ezért, mint ígérte, a válság lezárultával a kormány miniszterei haladéktalanul végrehajtják majd a szükséges vezetőcseréket a különböző vállalatoknál, és a szükséges vizsgálatokat is elindítják.

Magyar kijelentette, hogy Kapitány István minisztériumában már az első hőhullám érkezése, június 16-tól kezdve napi szinten monitorozták a helyzetet, és amikor szükségessé vált, rögtön megalakult a Védelmi Munkacsoport, ami, folytatta Magyar, a korábbi operett-törzsekkel ellentétben minden területről bevonta a szükséges tudást.

A miniszterelnök elmondása szerint a válság közepén óránként kapott tájékoztatást a paksi atomerőműtől. Magyar ismét elmondta, hogy az elmúlt évek látszatintézkedései és rendeleti kormányzása semmilyen valódi eredményt vagy tudást nem hozott. Éppen ezért szerinte az államigazgatást szinte teljesen felkészületlenül érte a válság, a kormánynak pedig néhány nap alatt kellett új fokozatba kapcsolni a teljes állami működést.

A válságkezelés kapcsán elmondta, hogy a nukleáris biztonság végig biztosított volt, és a jövőben sem lesz ok az aggodalomra; a villamosenergia-hálózat folyamatos és biztonságos működése biztosított volt, és ez így is marad a jövőben is, illetve sikerült eszközölni azt is, hogy a lakosságot minél kevesebb kellemetlenség érje. Itt mindenkinek köszönetet mondott, aki részt vállalt a maga módján a válságkezelésben, és megértette az új kormányzati gondolkodást.

Magyar szerint nem is 16, hanem 36 évet vesztegettünk el, ehhez viszonyítva három hónap alatt nem lehet mindent bepótolni. De a mostani aszályhelyzet is azt mutatja, hogy jelen probléma kezelése nem felesleges luxus vagy nyugati ideológiai elhajlás, hanem a megváltozott körülményekhez való egyik legfontosabb alkalmazkodás.

A miniszterelnök ezt követően a kormány válságkezelésére tért át. Hangsúlyozta, hogy minden mindennel összefügg: a rendkívül magas napi átlaghőmérséklet, az aszályos nyár, ami a Velencei-tavat és a Dunát is rossz helyzetbe hozta, ami már a paksi atomerőművet is veszélybe sodorta. De idetartozik még a hőség miatti megnövekedett áramfogyasztás és az elmúlt kormányok mulasztásai – ezek eredménye lett a múlt heti energiakrízis.

Új irány címmel, a klímaváltozás és a vízhiány témájával kezdte beszédét Magyar Péter, megjegyezve már rögtön az elején: újszerűnek tűnhet egy olyan miniszterelnöki felszólalás, ami ezekkel a szavakkal kezdődik.

Magyar szerint az utóbbi években a teljes kormányzatban tabu volt a totálisan megváltozott környezeti körülményekkel való szembenézés és a klímakatasztrófát megelőzendő előkészületek megtétele. A miniszterelnök felidézte, hogy Orbánék 2012-ben felszámolták a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézetet, és ennek a célja kizárólag az volt, hogy megszerezzék annak a központját, hogy a helyén évekkel később atlétikai központot építsenek.

Fontos tételesen emlékeztetni, hogy miért és kik miatt van most az, hogy hazánk rendkívül nehéz helyzetbe került – folytatta Magyar, majd Kövér Lászlótól idézett, aki 2019-ben azt találta mondani, hogy a média agymosása miatt foglalkozik annyi ember a klímaváltozással. Orbántól pedig azt idézte fel, amikor 2023-ban a parlamentben azt ecsetelte, hogy Magyarországnak feleslege van vízből, és a Duna 5 másodperc alatt annyi vizet hoz, amennyi egy akkumulátorgyár egész éves vízigénye.

Magyar szerint az elhangzott szavaknál fontosabb a mögöttes gondolat, miszerint a Fidesz úgy volt vele, hogy ezzel a témával inkább nem kell foglalkozni, pedig még Lázár János is elismerte, hogy hibát követett el a kormány, hogy nem épített nagy víztározókat 10 évvel ezelőtt.

A miniszterelnök szerint a kormányváltás a vízgazdálkodás és a klímavédelem kapcsán is az utolsó pillanatban érkezett – itt hangsúlyozta Gajdos László élő környezetért felelős miniszter szerepét, hozzátéve, hogy Gajdos javaslatára környezetvédelmi főhatóságot fognak alakítani, ami még idén megkezdi a munkáját.

De a képviselők már gyülekeznek az ülésteremben.

A múlt héten az extrém hőség és az energiatakarékosság miatt az Országgyűlés nem ülésezett, így – a hivatalos honlapon olvasható javaslat szerint – egy hét kihagyás után 13 órától folytatódik a parlamenti munka.

Az ülés Magyar Péter, majd frakcióvezetők napirend előtti felszólalásaival indul, ezt követően tehet esküt a Fidesz két új képviselője, Hortay Olivér és Palóc André. A két új képviselő eskütételét az interpellációk, az azonnali kérdések és a kérdések követik.

Az Országgyűlés ezt követően indítványokhoz benyújtott módosító javaslatokat és bizottsági jelentéseket vitat meg.

Az egyes egészségügyi adatkezelést érintő törvények módosítása a szifiliszbetegség kiszűrésének és a várandós kezelésének mielőbbi megkezdésének érdekében teremti meg annak lehetőségét, hogy a fertőzésre vonatkozó adatot a várandósgondozást végzők akkor is láthassák, ha a szifiliszszűrés nem a gondozás keretében történt.

A közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosítása többek között eltörli a köznevelésben foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat, ahogy azt a szabályt is, hogy szakmai kérdésekben csak a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni.

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény módosítása megszünteti az akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek helyszínének kijelölésére vonatkozó miniszteri diszkrecionális jogkört.

A közpénzügyi reformokkal összefüggő egyes államháztartási szabályok módosítása alapján a Költségvetési Tanács működéséhez szükséges forrásokat a költségvetésben, az Országgyűlés fejezetén belül elkülönítetten, fejezeti kezelésű előirányzatként biztosítják.

Napirenden szerepel a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvény módosítása, ami a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben vállalt kötelezettségek teljesítésével, valamint a Területfejlesztési Alapba való befizetési kötelezettséggel összefüggő módosítást foglalja magában.

Az egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosítását a jogalkotók a rendőri feladatellátás során jelentkező párhuzamosságok csökkentésével indokolják. Emiatt a Terrorelhárítási Központ (TEK) október 1-jétől megszűnik önálló rendvédelmi szervként működni, de nevét megőrizve, országos hatáskörű szervezetként, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) irányítása alá kerül. Az Országgyűlési Őrség a jelenlegi formájában szintén megszűnik, a személyvédelmi feladatai a TEK-hez, az objektumvédelmi feladatai pedig a Készenléti Rendőrséghez kerülnek. Az Országgyűlési Őrség a jövőben a Készenléti Rendőrségen belül önálló igazgatóságként működik tovább, állományának tagjai megőrzik a rendőrökétől eltérő egyenruhájukat és illetményüket.

A központi költségvetés címrendjének a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal összefüggő módosításáról az általános vita során Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára azt mondta, hogy a hivatal önálló fejezetként fog megjelenni a 2026-os központi költségvetésben.

Amennyiben a parlament elfogadja az erről szóló indítványt, szigorodnak a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara tisztségviselőinek összeférhetetlenségi feltételei. A jövőben a szervezetnek nem lehetnek tisztségviselői az országgyűlési vagy európai parlamenti képviselőjelöltek, a vármegyei közgyűlések elnökei és tagjai, a polgármesterek, a kormányzati politikai felsővezetők, valamint az agrártámogatási rendszerben az államháztartásról szóló törvény szerinti támogatóként eljáró kormánytisztviselők. Az agrárkamara tisztségviselői emellett nem tölthetnek be tisztséget politikai pártban. A javaslat arra is kitér, hogy ha az országos elnökség a tagi tisztségek megszűnése miatt határozatképtelenné válik, akkor az új országos tisztségviselők megválasztásáig a kamarai biztos egy személyben gyakorolja az elnökség jogköreit.

Magyar Péter miniszterelnök és a frakciók napirend előtti felszólalásait követően leteheti esküjét két új képviselő, Hortay Olivér és Palóc André. Mindketten a Fidesz sorait erősítik majd a továbbiakban, Budai Gyula, valamint a BYD-hoz igazoló Szijjártó Péter mandátumait veszik át.

A hétfő 10 órai határidőig a Tisza-frakció benyújtotta a parlamentnek a Baka András államfőjelöltségét támogató ajánlóívet. A Fidesz képviselőcsoportja nem élt a lehetőséggel, míg a Mi Hazánk frakciója Tóth Mátét ajánlotta, az ő ívüket viszont mindössze 6 képviselő írta alá a minimális 40 helyett, így hivatalossá vált, hogy a köztársasági elnöki posztra Baka személyében egyetlen jelölt maradt.

A Baka Andrást támogató ajánlóívet 140-en írták alá a 141 fős Tisza-frakcióból, egyedül az államfő feladat- és jogköreit ideiglenesen gyakorló Forsthoffer Ágnes nem.

Bakát a holnapi ülésen választja meg minden valószínűség szerint az elnöki posztra az Orszásggyűlés, Magyar Péter már jelezte, hogy kedden 14 órakor fognak szavazni.