Görög Márta igazságügyi miniszter Facebook-videójában ismertette a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) átalakításának részleteit:
- a kormány azt javasolta, hogy a kiszervezett vagyon kerüljön vissza az államhoz, de csak az a rész, amely eredetileg is állami volt;
- ahol más szereplő is tett vagyont az alapítványba, azt a részt elkülönítik, és visszaadják az eredeti tulajdonosnak.
A bejelentésből kiderült, hogy az alapítványok által eddig végzett közfeladatok nem szűnnek meg, hanem állami feladatellátás keretében folytatódnak. Ahogy arról a 24.hu is beszámolt, a megszűnő alapítványok lebonyolítására a kormányhatározat már ki is jelölte az elszámolási biztosokat.
Menetrend és szigorodó szabályok
A miniszter által közzétett videó alapján az állami vagyon visszavételét és az intézmények állami fenntartásba vételét a felsőoktatási intézményeket nem fenntartó kekvák esetében augusztus 31-ig javasolja a kormány. Az egyetemeket fenntartó alapítványoknál azonban az átalakulás határideje 2027. augusztus 1. lesz, hogy a változások ne okozzanak zavart a tanévkezdésben, és ne érje hátrány az oktatókat, kutatókat, valamint a hallgatókat.
Bár az egyetemi alapítványok csak jövőre szűnnek meg, az átláthatósági, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozati szabályok már 2026-tól szigorodnak, a kuratóriumokat pedig újra kell választani. Az előző kormányzat által létrehozott alapítványi rendszerbe az Állami Számvevőszék adatai szerint mintegy 3000 milliárd forintnyi közvagyon került át, a döntéshozó testületekbe pedig politikai szereplők és miniszterek kerültek, sok esetben életre szóló kinevezéssel.
Visszakapják a jogköreiket a szenátusok
A felsőoktatást érintő legfontosabb változásként a tárcavezető az egyetemi autonómia helyreállítását emelte ki. A törvénycsomag visszaadja és megerősíti az egyetemi szenátusok jogköreit, többek között a rektorok kiválasztása is a testületek meghatározó jogosítványa lesz.
Görög közölte: a jövőben valamennyi egyetemen egységes, törvényben garantált szabályok biztosítják a hallgatói képviseletet és az egyetemi közösség részvételét a szenátus tagjainak megválasztásában. Ahol ezek a feltételek jelenleg nem teljesülnek, ott új szenátust kell választani. Ennek részeként az illetékes államtitkár bevonásával már megkezdték a párbeszédet a rektorokkal a felsőoktatás jövőjéről és a kekvarendszer kivezetéséről.
A bejegyzés szerint a lépéssorozat elengedhetetlen ahhoz, hogy a magyar hallgatók visszakerüljenek az uniós Erasmus-programba, a magyar kutatók pedig ismét hozzáférjenek a Horizont kutatásfejlesztési forrásokhoz.
