Megkezdődött a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák rendszerének átalakítása – ismertette a kormány kedden a honlapján kiadott közleményben. Eszerint a cél az, hogy az állami feladatok, az állami vagyon és a közpénzből működő intézmények felett világosabb, átláthatóbb és számonkérhetőbb felelősségi rendszer jöjjön létre.
A változás az Alaptörvény 16. módosítására és az elfogadott törvénymódosításokra épül. A kormány közleménye szerint a beavatkozásra azért volt szükség, mert
- a közérdekű vagyonkezelő alapítványok úgy működtek, mintha magánalapítványok lennének,
- miközben állami vagyont kezeltek, és sok esetben politikai jellegű tevékenységet végeztek.
A kabinet az Állami Számvevőszék adataira hivatkozva azt írta: 2024-re több mint 3000 milliárd forintnyi közvagyon került ezekhez az alapítványokhoz. Ez ingatlanokat, állami részvénycsomagokat, készpénzt és egyéb eszközöket jelentett. A kormány szerint az előző kabinet évente több tízmilliárd forintnyi osztalékról mondott le, amikor profitábilis cégekben, például a Molban vagy a Richterben meglévő tulajdonrészeket adott át alapítványoknak.
A közleményben azt is írták, hogy a kekvák döntéshozó testületeit átszőtte a politika: a kuratóriumokba az előző kormányzathoz köthető politikai szereplők és miniszterek kerültek, a kinevezések pedig sok esetben életre szóltak.
Augusztus végén visszakerülhet az államhoz a kekvák vagyonának egy része
A változások nem minden alapítványt érintenek ugyanúgy.
- A nem felsőoktatási közfeladatot ellátó alapítványok megszűnésének napja nem lehet későbbi 2026. július 31-nél.
- Az egyetemeket fenntartó alapítványoknál viszont hosszabb átmeneti időszak lesz: ezek 2027. augusztus 1-jével szűnnek meg, hogy a felsőoktatási intézmények működése kiszámítható és zavartalan maradjon.
A nem egyetemi alapítványoknál az első lépés az alapítói jogok rendezése volt. A hétfői Magyar Közlönyben megjelent kormánydöntés kijelölte, hogy az egyes alapítványoknál melyik miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A kormány szerint ez teremti meg annak feltételét, hogy az állam egyértelmű felelősökkel vigye végig az átmeneti időszakot.
A következő fontos határidő július 14-e. Addig kell kormánydöntésben rendezni
- az adott alapítvány megszűnésének napját,
- az alapítvány által ellátott közfeladatok és egyéb feladatok további sorsát,
- valamint azt is, hogy az állam mely nem kötelező közfeladatokat kívánja a jövőben is ellátni.
Az alapítványokat – mint írták – fel kell szólítani arra is, hogy július 14-éig készítsenek jelentést a vagyoni helyzetükről, és ezt július 15-éig küldjék meg a minisztériumnak és az elszámolási biztosnak. Az elszámolási biztos feladata az alapítvány lezárásának pénzügyi és vagyoni felügyelete lesz, a szerepe a végelszámolóéhoz hasonlítható.
Mi lesz, ha az államon kvüli szereplő is van?
Külön szabályok vonatkoznak azokra az alapítványokra, amelyeknek az államon kívül más alapítójuk is volt. Ezekben az esetekben a nem állami alapítók dönthetnek úgy, hogy tovább működtetik az alapítványt. Ilyenkor az állami és a nem állami alapítók között vagyonmegosztásra kerül sor. A nem állami alapítóknak július 18-áig kell nyilatkozniuk arról, hogy az alapítványt közérdekű vagyonkezelőként vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti alapítványként kívánják-e továbbvinni.
A nem felsőoktatási alapítványok jogai és kötelezettségei 2026. augusztus 31-ével szállnak át az államra. Ha valamelyik alapítvány feladatát vagy feladatainak egy részét központi költségvetési szerv veszi át, a feladatátvétel időpontja szintén augusztus 31. lesz.
Az egyetemeket fenntartó kekvák esetében a megszűnés csak 2027. augusztus 1-jén következik be, de a kormány szerint az átalakításuk már most megkezdődik. Életbe lépnek az összeférhetetlenségi, átláthatósági és vagyonnyilatkozat-tételi szabályok, a több mint négy éve kinevezett tisztségviselők helyére pedig nyilvános pályázaton kerülhetnek új tagok.
A közlemény szerint az egyetemi alapítványoknál az egyik legfontosabb változás az lesz, hogy a szenátusoktól és az egyetemi vezetőktől korábban elvont, a kuratóriumokhoz telepített döntési jogkörök visszakerülnek az egyetemekhez. A kormány ezt az intézményi autonómia, az akadémiai szabadság és az egyetemi közösségek döntéshozatali szerepének erősítésével indokolja.
