A kétszeres világelsőség a szakmai jelentőségén túl gazdasági szempontból is figyelemre méltó: hozzájárulhat a magyar prémiumborok nemzetközi megítélésének javulásához, erősítheti a külpiaci jelenlétet, és árnyalhatja a Villányról kialakult képet a fogyasztók körében. A cím értéke azonban csak akkor válik tartóssá, ha a nemzetközi elismerés a piacon is bizalommá, keresletté és hosszú távú márkaértékké alakul. Ebben pedig meghatározó szerepe lehet a fiatalabb generációnak, amely ugyan kevésbé kötődik a hagyományos borfogyasztási szokásokhoz, de nyitott az új élményekre.
dr. Szűcs Róbert ennek kapcsán úgy véli, alaptalan az a nézet, miszerint a fiatal generáció eleve hátat fordított volna a bornak:
Ötven évvel ezelőtt én is fiatal voltam, és már akkor sem a bor számított korosztályunk elsődleges italválasztásának. Ezt a korosztályt mindig is a kíváncsiság jellemezte: szívesen fedeznek fel új ízeket és próbálnak ki új dolgokat. Nem a jó bort utasítják el, hanem azt, amely nem képvisel megfelelő minőséget.
– mutatott rá.
Lényeges trendfordulóként emelte ki ugyanakkor, hogy a mai fiatal fogyasztók érzékenyen reagálnak arra, ha egy termék nem nyújtja az árához mérten elvárt élményt. Míg például egy sör vagy gin esetében az ízélmény többnyire kiszámítható, addig a borok között még azonos árkategórián belül is jelentős minőségi különbségek lehetnek. Szerinte, ha valaki öt- vagy hatezer forintért vásárol egy bort, amely végül nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, könnyen arra a következtetésre juthat, hogy legközelebb inkább más italt kellene választania.
Úgy véli, hogy a fiatalok körében kifejezetten van fogékonyság a jó borokra. A rosszra nincs. Elmondása szerint évek óta tart előadásokat a Semmelweis Egyetemen a bor minőségét meghatározó tényezőkről, különböző tételek kóstolásával összekötve. A hallgatók széles körű érdeklődése és vásárlási kedve jól példázza, hogy a fiatalok szeretik azokat a borokat, melyek fogyasztása egyszerűen csak örömet okoz. Meggyőződése, hogy a fogyasztói bizalom visszaszerzésének kulcsa nem az árverseny, hanem a következetesen magas és kiszámítható minőség.
„Magyarországnak nem az lehet a célja, hogy azt bizonygassa, hogy nem marad el más bortermelő nemzetektől. Nem a „nem rosszabb”, hanem a „többieknél jobb” kategória elérése a kívánatos. A somlói Kancellár Birtok egy 2025-ös világelsőséggel a fehérborok, mi – a világon példa nélkül, egyetlen borászatként – két világelsőséggel a vörösborok között mutattuk meg, hogy Magyarországnak megvannak ehhez a megfelelő adottságai. A képességeket kell hozzáfejleszteni.” – fogalmazott.
A Villány borvidék helyzetét ebből a szempontból a klímaváltozás is kedvezően befolyásolja: az elmúlt 10 évben rendre jó évjáratok születtek. Eközben Olaszország egyes borvidékein a nyári csapadék és a nedvesség nehezíti a kékszőlő optimális beérését, Spanyolországban pedig a szélsőséges hőség jelent komoly kihívást. Élnünk kell azzal, hogy a kedvező időjárási viszonyok a kezünkre játszanak.
További tényezőként említette, hogy nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon óriási problémát jelent a megbízható szőlőmunkások hiánya. A szükségesnél jóval kevesebben vállalják ezt az embert próbáló munkát, a piaci viszonyoknak megfelelően a történelmi béreknél jelentősen drágábban. Márpedig a nagy vörösborokhoz szükséges kifogástalan szőlőalapanyag termelését csak gépesítéssel nem lehet megoldani.
A prémium bor előállítása kétségtelenül költséges, ezért kisebb mennyiségre, ugyanakkor jóval magasabb minőségre érdemes törekedni.
– mutatott rá a szakember.
A jövőt illetően úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia várhatóan csak korlátozott hatást gyakorol majd a borászati ágazatra: „A mesterséges intelligencia hasznos eszköz és inspirációforrás lehet, a bor végső minőségét azonban továbbra is a szőlész és a borász szakértelme és tehetsége határozza meg. Bár az AI javaslatot tehet például arra, hogy mely szőlőfajtákból érdemes házasítást készíteni, azt nem tudja megmondani, hogy egy adott dűlőben mikor ideális a szüret, milyen erjesztési eljárást célszerű alkalmazni, vagy milyen hordóban érdemes érlelni a bort. Ezek továbbra is a borász szakmai döntései maradnak.” – fogalmazott. Gondolatmenetét azzal zárta, hogy végső soron nem a mesterséges intelligenciának vagy a számítógépeknek készítik a bort, hanem az embereknek.
Kevés ágazat van, ahol évekkel a bevétel előtt születik meg a legnagyobb költség. Egy prémium vörösbor esetében ma kell befektetni abba, amit a piac csak négy-öt év múlva értékel.
Egy bornak valójában egyetlen mércéje van: amikor valaki a szájához emeli a poharat és megkóstolja a bort, szebbé válik-e tőle az adott pillanat. Ha igen, akkor jó bort = Nagybort készítettünk. Ha nem, akkor mindaz, amit tettünk, értelmét veszti. Főborászunk, Kövesdi Zsófia, szőlészeti vezetőnk, Nagy Zsolt és jómagam közös platformon vagyunk azt illetően, hogy a bornak megkérdőjelezhetetlen kvalitású élvezeti cikknek kell lennie, hiszen ez a legfontosabb feladata.
– összegezte dr. Szűcs Róbert.
