Orbán: A hárommillió szavazat nem a plafon, hanem a küszöb; a Tisza menetének eleje már a Kodály köröndnél jár, a vége még a Deák téren van – percről percre a március 15-ei események

A magyar tüntetésmatematika egyik ősmondata 2002. április 13-án hangzott el a Fidesz Kossuth téri nagygyűlésén. Rákay Philip műsorvezetőként a valóban tekintélyes létszámú tömeg előtt úgy fogalmazott: „Kétmillióan vagyunk a Kossuth téren.”

A mondat azért maradt meg a politikai emlékezetben, mert azóta is újra és újra előkerül, valahányszor a résztvevőszám becslése egyben politikai állítás is.

Pontosan ez történt 2025. október 23-án is Orbán Viktor és Magyar Péter párhuzamos rendezvényein. A nyilvános állami adatot ezúttal nem rendőrségi vagy BM-közlésben ismertetették, hanem a Kormányzati Tájékoztatási Központ adott ki egy közleményt az ünnep lebonyolításáért felelős operatív törzs nevében. Eszerint mobiltelefonos cellainformációk alapján Orbán Viktor Kossuth téri beszédén több mint 80 ezren, Magyar Péter Hősök téri rendezvényén 45 ezren voltak.

Ezzel szemben Szabó Andrea és csapata helyszíni, területalapú becsléssel a Békemenetet 85-92 ezerre, a Nemzeti Menetet 160-170 ezerre tette.

Korábbi Békemenetekről a Belügyminisztérium ennél jóval nagyobb számokat közölt: 2012-ben közel 400 ezret, 2014-ben 440-460 ezret.

Dobrev Klára is elmondta, szerinte milyen tanulságot tartogat a nemzeti ünnep 2026 márciusában:

„Március 15-ének ünnepe túlélt rendszereket, hatalmakat, korszakokat, zsarnokokat. Talán azért, mert Március 15-e nem egy ember, egy párt és legkevésbé a hatalom ünnepe, hanem a nép megmozdulásának a nép döntésének az ünnepe” – mondta vasárnap reggel megosztott videójában a DK elnöke, aki úgy véli, az 1848-as forradalom és szabadságharc azért történhetett meg, mert a közepén egy ügy, egy program állt. „Ez az ügy a szabad és független, igazságos Magyarország állt, ezt a programot nevezték 12 pontnak.”

Dobrev szerint fontos leckea, hogy a magyar forradalom és szabadságharc hősei nemcsak véget akartak vetni valaminek, hanem azt is tudták, hogy mit akarnak helyette.

Mi baloldaliak is tudjuk, mit akarunk. Mi nem elégszünk meg azzal, hogy Orbán megy, hanem azt akarjuk, hogy egy hét múlva ne legyen olyan keserves és kilátástalan a magyar mindennapok, mint Orbán alatt.  Ott leszünk a parlamentben, és nem fogjuk hagyni, hogy Orbán megmeneküljön a bukástól.

– mondta, pár perces üzenete végén hozzátéve, hogy „Mi, DK-sok, az ügyet szolgáljuk. Nem engedünk a 48-ból, és nem engedünk a kormányváltásból.”

Előzőleg, szombaton este hat órától a DK fáklyás vonulást is tartott a Pilvax közben.

„Minden forradalom azzal kezdődik, hogy takarodjon el a zsarnok. De mi ezzel nem elégszünk meg. Mi, DK-sok egy jobb élet akarunk a magyaroknak, és erre készülünk” – írta Dobrev Klára pártelnök a vonulást követően a Facebook-oldalán.

Katonai tiszteletadás mellett vonták fel a nemzeti lobogót vasárnap reggel, március 15-e alkalmából a Kossuth téren. A zászlót Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében, a Himnusz kíséretében a honvédség díszegysége vonta fel az Országház előtt.

Az eseményen közreműködött a Magyar Honvédség központi zenekara és a 32. Testőrezred díszegysége.

Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdete. Munkaszüneti nap 1989-ben volt először, 1990 óta pedig hivatalos nemzeti ünnep.

Kötelesek vagyunk-e engedelmeskedni az államnak, ha az igazságtalan?

Egy amerikai filozófus, Henry David Thoreau felvetésével indítja március 15-ei posztját Hadházy Ákos. A független parlamenti képviselő szerint minden, változást akaró embert nyomaszt ez a kérdés: „meddig szabad tűrni, engedelmeskedni, szabad-e akár erővel is ellenállni annak a hatalomnak, amely maga hozza a törvényeket, így nyilván jogtalannak kiáltja ki akár a legbékésebb ellenállást is.”

Mint írja: sokan, sokféleképpen megpróbálták megmagyarázni, hogy a lázadás lehet nemcsak jogos, de törvényes is. Van, aki már az Aranybullában emlegetett „ellenállás jogából” eredezteti a következtetést, hogy a hatalommal visszaélő vezetők ellen törvényesen lehet lázadni. „Van, aki szerint a mai »Alaptörvényből« is levezethető, hogy az ellenállás törvényes akkor, ha az egyeduralomra törő hatalom ellenében történik.”

Valójában a valódi ellenállás legtöbbször jogos, de sokszor nem »törvényes«, hiszen a piszkos hatalmak mindig a maguk érdekei szerint hajlítgatják a jogszabályaikat. Ezt látjuk az elmúlt 16 évben is, tavaly pedig különösen. Emiatt az ellenállás mindig szükségszerűen kockázatos valamennyire. Hiszen azok ellen fordul, akik magukat a törvényes rend oszlopainak tartják, és akik rendelkeznek az eszközökkel is ahhoz, hogy ezt a »rendet«, a maguk »rendjét« kikényszerítsék.

Hadházy szerint 1848–49 volt az egyik olyan alkalom, amikor az ellenállás kockázatát sokan és egyszerre vállalták. „Ritka ez a magyar történelemben, a Fidesz bűnszervezetével szemben mi is alig-alig próbálkoztunk ezzel. Az ellenállás helyett vitatkozgattunk, hogy van-e ilyesmire szükség. Ezekben a vitákban rendre azok győztek, akik szerint nemigen kell ilyesmivel foglalkozni, de ha kellene is, úgysem lehet eredménye, inkább bízzunk abban, hogy ilyen körülmények között is lehet győzni a választáson Pár hét múlva kiderül, kinek volt igaza ezekben a vitákban – a legőszintébben remélem, hogy nem nekem.”

A mai napig összesen 11 Békemenetet tartottak Magyarországon, jellemzően Budapesten. Ma már nem olyan könnyű felidézni az emlékét, de egy alkalommal még a Békés megyei Gyulára is szerveztek Békemenetet a kormánypártok támogatói, mégpedig az MSZP ellen, amely ma már a választásokon sem indul el.

A Békemenet az évek során az Orbán-rendszer egyik legfontosabb utcai erődemonstrációs eszközévé vált. A fideszes felvonulások 2012 és 2014 között sűrűn ismétlődő, a kormányt védő mozgósításként vonultak be a köztudatba, később viszont inkább választások előtt vagy kiemelt események idején vették elő újra, és egyre inkább kampányzáró, erődemonstratív funkciót kaptak. Összeszedtük az eddigi Békemeneteket:

• 2012. január 21. – Az első Békemenet az Orbán-kormány melletti kiállásként indult, az EU-val és az IMF-fel zajló konfliktusok, valamint az Alaptörvény körüli viták idején. Jelszava: „Nem leszünk gyarmat.” A BM 400-500 ezres tömegről beszélt, független beszámolók inkább százezres nagyságrendet valószínűsítettek.
• 2012. március 15. – A második menet az első sikerére épült rá, már a nemzeti ünnepen. Orbán ekkor maga is ráült a „Nem leszünk gyarmat” üzenetre, de a rendezvény jóval szerényebb volt, mint az első.
• 2012. október 23. – A harmadik Békemenetet az „adósrabszolgaság” és a Magyarországot érő állítólagos külső támadások ellen hirdették meg. A BM 150 ezer menetelőről, a Kossuth téren összesen 400 ezres jelenlétről beszélt.
• 2013. február 5., Gyula – Ez volt az egyetlen vidéki Békemenet, amelyet a Fidesz gyulai frakcióülésének helyszínére meghirdetett MSZP-s demonstráció ellensúlyozására szerveztek meg. Kormánypárti beszámolók többezres, az akkor még létező Népszabadság viszont 1500 fős tömegről írt.
• 2013. október 23. –  Ennek a Békemenetnek közvetlen előzménye volt, hogy néhány héttel korábban egy Együtt–PM-rendezvény után ledöntötték az Orbán Viktort ábrázoló hungarocellszobrot, Dopeman pedig focizott az Orbán-fejjel. Az ügyből büntetőeljárás lett, de Pityinger Lászlót végül jogerősen felmentették. A történtek utóéletéhez hozzátartozik, hogy Dopeman később már nyíltan méltatta Orbánt: 2021-ben arról beszélt, hogy a miniszterelnök „minden igényt felmér”, 2023-ban pedig „kivételes tehetségű, párját ritkító palinak” nevezte. A szervezők félmilliótól egymillióig terjedő számokat emlegettek, de a Lakmusz és korabeli térképes becslések alapján inkább nagyjából 150 ezer résztvevő lehetett ott.
•  2014. március 29. – A választás előtti hajrá Békemenete volt ez, az „Egy az ország” jelszóval. A BM 440-460 ezres, más mérés kb. 150 ezres tömeget jelzett.
• 2018. március 15. – Hosszabb szünet után ismét választás előtt rendeztek Békemenetet. A szervezők nem köntörfalaztak, szerintük nagyobb volt a veszély, mint 2012-ben, és az áprilisi választáson akkor megfogalmazásuk szerint „élet és halál a tét”. Egy korabeli területszámítás alapján kb. 59 500 résztvevőt becsültek.
• 2021. október 23. – Három és fél év szünet után tért vissza a Békemenet, erősen antigyurcsányista felütéssel, a szervezők szerint a 2006-os „rendőrterror útvonalán”. Független becslések szerint legfeljebb 70 ezren lehettek.
• 2022. március 15. – Ezt a Békemenetet a legutóbbi választási kampányban, már az orosz–ukrán háború első heteiben rendezték meg. A fő üzenet a béke és biztonság volt. A CÖF félmilliót mondott, a Lakmusz becslése szerint kb. 112-130 ezer fő volt a reális részvételi adat.

• 2024. június 1. – Az EP- és önkormányzati választás előtt, a kegyelmi ügy és Magyar Péter feltűnése után jött a tizedik Békemenet, jelszava: „Eddig és ne tovább”. A Lakmusz számítása szerint 50-80 ezer, de legfeljebb kb. 100 ezer résztvevő lehetett.
• 2025. október 23. – A Tisza erősödésének idején a CÖF a nemzeti szuverenitás, a keresztény-nemzeti értékek és a konzervatív eszmék melletti kiállással hirdette meg. A kormányzati közlés 80 ezernél több, Szabó Andrea becslése 85-92 ezer résztvevőről szólt.

Március 15-én túlnyomóan derült, napos, száraz idő várható, inkább csak a Dunántúlon képződhetnek gomolyfelhők. A keleti szél néhol megélénkül. A csúcshőmérséklet 15 és 20 fok között valószínű. Késő estére 1 és 9 fok közé hűl le a levegő – írja a Kiderül.

Kapcsolódó

Tavaszi napsütésre számíthatnak a békemenetelők és a nemzeti menetelők is

Eső sem fog bezavarni.

Az első Nemzeti Menet nem a Tisza Párt 2024. március 15-i zászlóbontása volt, hanem a 2024. április 6-i budapesti felvonulás. A „Nemzeti menet és demonstráció egy új Magyarországért” a Deák Ferenc térről a Kossuth tér felé haladt. Magyar Péter ezt a rendezvényt a március 26-i, a Varga Judittal készült hangfelvétel nyilvánosságra hozatala utáni demonstrációján hirdette meg.

A meghirdetés oka egyértelműen a kegyelmi ügy, a Schadl–Völner-ügy és a nyilvánosságra került hangfelvétel körüli politikai válság volt. Magyar Péter akkor, az új helyzetben arról beszélt, hogy ez nem bal- vagy jobboldali tüntetés, hanem „egy nemzet demonstrációja”, mert szerinte az ország súlyos politikai, morális és jogi válságba került. A cél szerinte a felelősségre vonás kikényszerítése volt, és annak felmutatása, hogy

ez az ország nem a Tiborczok, Rogánok és Polt Péterek országa, hanem a magyar embereké.

Az április 6-i rendezvényen azt üzente a kormánynak, „vissza kell adnia a népnek a változás lehetőségét”.

A demonstráció létszámával kapcsolatban azonnal számháború kezdődött. Magyar Péter több száz ezres tömegről beszélt, és azt állította, hogy a rendőrségtől 250-300 ezres becslést hallott, a BRFK viszont jelezte, hogy nem készített hivatalos becslést. A Reuters óvatosabban „tízezrekről” írt, míg a Lakmusz drónfelvételek és területszámítás alapján arra jutott, hogy legalább 100 ezren voltak, de ennél nem sokkal többen.

Vasárnap az ünnepi rendezvények és demonstrációk miatt jelentős közlekedési korlátozásokra kell készülni Budapesten. A BKK szerint a délelőtti és kora délutáni órákban a Margit híd és a Kossuth Lajos tér közötti útvonalon, később pedig az Andrássy úton és a Hősök tere környékén lesznek a legnagyobb lezárások, a Szabadság hidat pedig déltől estig teljesen elzárják a forgalom elől. A közlekedési társaság azt javasolja, hogy aki teheti, inkább közösségi közlekedéssel, lehetőleg metróval induljon útnak.

A fontosabb közúti lezárások:

• Andrássy út: az Oktogon és a Hősök tere között már szombat 0 órától hétfő hajnali 2 óráig le van zárva.
• Andrássy út belső szakasza: az Oktogon és a Bajcsy-Zsilinszky út között szombat déltől hétfő hajnali 2 óráig nincs forgalom.
• Szabadság híd: vasárnap 12 és 20 óra között teljes lezárás lesz.
• Dózsa György út: a Podmaniczky utca és a Városligeti fasor között vasárnap 12 és 22 óra között zárják le.
• Hősök tere és környéke: a Kodály körönd, a Hősök tere, valamint több városligeti útszakasz vasárnap 14 és 22 óra között lesz lezárva.
• A Margit hídtól a Kossuth térig tartó útvonal: az Árpád fejedelem útja–Margit híd–Jászai Mari tér–Szent István körút–Nyugati tér–Bajcsy-Zsilinszky út–Alkotmány utca–Kossuth Lajos tér vonalon vasárnap 10 és 14 óra között lesz korlátozás.
• Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út egy része: a Nyugati tér és a Dózsa György út között, valamint a Nyugati téri felüljárón vasárnap 9 és 16 óra között lesz lezárás.
• Deák tér–Andrássy út–Hősök tere útvonal: a József Attila utca, a Károly körút és ez az útvonal vasárnap 13 és 16:30 között lesz zárva.

A legfontosabb BKK-változások:

• A Kossuth Lajos tér, a Deák Ferenc tér, az Arany János utca és a Nyugati pályaudvar állomást vasárnap 13 és 15 óra között a résztvevők számától függően lezárhatják.
• A kisföldalattin a Bajcsy-Zsilinszky út és a Hősök tere közötti megállókat 14 és 17:30 között biztonsági okból lezárhatják.
• 100E Repülőtéri Expressz: 13 és 15 óra között nem jár a Deák Ferenc tér és a Kálvin tér között, a buszok a Kálvin térről indulnak a repülőtér felé.
• 2-es, 2B és 23-as villamos: rövidített útvonalon közlekedik, a Jászai Mari tér helyett csak a Kossuth Lajos térig.
• 4-es és 6-os villamos: vasárnap 10:10 és 14:40 között csak az Oktogon és Dél-Buda között jár, 14:40 és 16 óra között pedig a Blaha Lujza tér és az Oktogon között sem közlekedik.
• 17-es villamos: 10:10 és 13 óra között nem jár a Széll Kálmán tér és a Szent Lukács Gyógyfürdő között.
• 19-es és 41-es villamos: 9:30 és 13 óra között nem jár a Batthyány tér és a Szent Lukács Gyógyfürdő között.
• 47-es és 49-es villamos: 12 és 19 óra között csak a Batthyány térig közlekedik.
• 9-es busz: délelőtt a Zsigmond tér és a Deák Ferenc tér között nem jár, később a Margit híd helyett az Erzsébet hídon közlekedik.
• 15-ös busz: 8 és 16 óra között csak a Lehel tér és a Gyöngyösi utca között jár.
• 91-es, 191-es és 291-es buszok: 9 és 15 óra között a Nyugati pályaudvar helyett csak a Széll Kálmán térig közlekednek.
• 105-ös és 210B buszok: 9 és 16 óra között budai irányból csak a Batthyány térig, pesti irányból csak a Lehel térig járnak.

A BKK azt kéri, hogy az utasok indulás előtt nézzék meg a BudapestGO alkalmazást és a valós idejű forgalmi információkat, mert a feltüntetett időpontok a várható korlátozásokat jelzik, a tényleges változások ettől eltérhetnek.

A március 15-i párhuzamos nagygyűlések tétje nemcsak az lesz, hogy mi hangzik el a színpadokon, hanem az is, hogy milyen képek mennek majd végig a nyilvánosságon a kampány utolsó heteinek küszöbén. Mikecz Dániel politológus szerint Orbán Viktornál nem nagyon várható fordulat: a miniszterelnök várhatóan továbbra is arra egyszerűsíti le a választási helyzetet, hogy

Orbán vagy Ukrajna a választás.

Schultz Nóra politikai elemző szerint a legnagyobb kérdés az, hogy a két tábor mennyire tudja látványosan és hitelesen megmutatni a saját erejét. A Fidesznek szerinte azért fontos a mai nap, hogy bizonyítsa: továbbra is ugyanannyi vagy akár több embert képes megmozgatni, mint korábban, miközben a Tisza maga emelte nagyon magasra a lécet azzal, hogy történelmi léptékű tömeget ígért. Schultz szerint ezért a mai nap utóéletében legalább akkora súlya lehet a képeknek és a hangulatnak, mint a beszédek konkrét mondatainak.

Kapcsolódó

Ezt várják a szakértők a Békemenettől és a Nemzeti Menettől

A mai nap fő kérdése: a két tábor mennyire tudja látványosan és hitelesen megmutatni a saját erejét.

Az első Békemenetet 2012. január 21-én tartották Budapesten. A Békemenet Magyarországért néven meghirdetett felvonulás a Hősök teréről a Kossuth térig vonult, a kezdeményezés mögött Bayer Zsolt, Bencsik András, Széles Gábor és más kormánypárti, konzervatív közéleti szereplők álltak, a Civil Összefogás Fórum pedig csatlakozott hozzájuk. A menet kulcsmondata az volt, hogy „nem leszünk gyarmat”.

A korabeli szervezői indoklás szerint azért volt szükség a menetre, hogy „a kormányért és Európáért” vonuljanak, vagyis egyszerre fejezzék ki támogatásukat az Orbán-kormány mellett és a tiltakozásukat az ellen, amit Bayer Zsolt úgy írt le: Európa egyes politikai és sajtókörei igazságtalanul bánnak Magyarországgal.

Emlékezetes, hogy a második Orbán-kormány ekkor már javában éles vitában állt Brüsszellel az új Alaptörvény és több sarkalatos törvény miatt, közben pedig az IMF-fel is feszült tárgyalási helyzetben volt.

A létszámról már az első alkalommal is számháború indult. A szervezők előzetesen százezer embert vártak. A Reuters helyszíni tudósítása szerint több mint százezren lehettek, az Index becslését több korabeli összefoglaló is átvette. Ezzel szemben a Belügyminisztérium és kormánypárti megszólalók 400-500 ezres, sőt ennél is nagyobb tömegről beszéltek. A legpontosabb megfogalmazás ezért az, hogy az első Békemenet az Orbán-kormány melletti első igazán nagy utcai erődemonstráció volt, a résztvevők pontos száma pedig azóta is politikai vita tárgya.

A Magyar Hírlap vezércikkében Bayer Zsolt így indokolta az akkori Békemenet szükségességét:

A tömeg pedig áll és vár. Zsigereiben érzi, ez az ő kormánya, s azt is, ha ezt a kormányt le tudja váltani az IMF, a szemét Le Monde meg a Nyugat akárhány hülye politikusa, akkor ők is le lesznek váltva. Akkor a magyar életlehetőségek is le lesznek váltva. Akkor megmaradhatunk lótuszzabáló disznóknak, csak a lótusz lesz egyelőre korlátozva, mert túl hedonisták voltunk ez idáig, és túl sokat fogyasztottunk.