Felkerült a kormány honlapjára a rendelettervezetet, amely szerint az Orbán-kormány a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet újra meghosszabbítaná, ezúttal 2026. szeptember 7-ig. A társadalmi egyeztetésre február 18-ig adtak időt, a rendeletet legkésőbb március 5-ig ki kell hirdetni, mert másnap Orbán Viktor kormányfő aláírásával hatályba is lép. A válsághelyzetet először 2016. március 9-én rendelték el Magyarország egész területére, azóta mindig hosszabbítják, mivel
az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének tájékoztatása alapján a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésének a feltételei fennállnak.
A menedékjogról szóló törvény pontosan meghatározza, hogy mikor rendelhető el a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet. Az ellenzéki pártok és a civil jogvédők a jogszabály alapján már tíz éve érthetetlennek, jogsértőnek nevezték elrendelését, mivel a kabinet nem árulta el, mi a konkrét indok. Az eredeti rendelet szerint az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszternek, Pintér Sándornak haladéktalanul gondoskodnia kell arról, hogy a válsághelyzettel összefüggő jogszabályi rendelkezéseket a közszolgálati műsorszolgáltatók, lehetőség szerint a körzeti, helyi műsorszolgáltatók és legalább egy országos napilap a lehető legrövidebb időn belül közzétegye.
Az országos rendőrfőkapitánynak és a menekültügyi hatóság vezetőjének a válsághelyzet elrendelése után 15 naponta közösen tájékoztatnia kell Pintér Sándort a válsághelyzet elrendelését megalapozó feltételek fennállásáról. Erről a közvélemény azért nem kap tájékoztatást, mert ezek titkosított adatok. Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára hivatkozó háborús veszélyhelyzet május 13-ig tart. A sokadik hosszabbítást a kormány mindig azzal indokolja, hogy az orosz–ukrán háború miatt kell biztosítani a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának a lehetőségét.
A kormány tehát úgy fordulhat rá az április 12-i választásra, hogy az országban válság- és veszélyhelyzet lesz, marad a rendkívüli jogrend, a rendeleti kormányzás, amely lehetővé teszi a hatályos törvények megkerülését. Háborús veszélyhelyzetet más uniós ország nem hirdetett, Magyar Péter azt ígérte, hogy a Tisza Párt eltörölné. Az idei kampányban kiemelt téma a háború, a migráció. Orbán Viktor egyébként négy éve, a 2022-es kampány idején jelentette be, hogy a háború miatt stratégiai nyugalom kell, majd, miután esküt tett, a kormány egy Facebookon közzétett videóban háborús veszélyhelyzetet hirdetett, miután az Országgyűlés megszavazta az Alaptörvény tizedik módosítását, amely lehetővé tette ezt.
Szakértők az izomból történő jogalkotásról
A rendeleti kormányzás olyan területekre terjed ki, amelyeknek semmi közük a háborúhoz – mondta Fleck Zoltán a Klubrádióban.
Ha van kumulatív alkotmánysértés, akkor ez olyan, mert több sebből vérzik eleve a veszélyhelyzet elrendelésének a módja és az állandó meghosszabbítása is, szabályozása is alkotmányellenes és jogállami elvekbe ütközik.
A jogszociológus szerint az ahogy, legutóbb a kormány felülírta a bírósági végrehajtásról szóló törvényt, még a Fidesz saját jogszabályait is sérti. A kormány a jogra olyan politikai eszközként tekint, amit úgy hajlítgat, ahogy akar. Szerinte az, hogy a bírósági döntéseket is felülírják a jogállamiság alapelveit sérti, a hatalom politikai eszközzé silányítja a jogot, és kivételezett helyzetbe hoz egyes szereplőket. Az intézkedés mögött konkrét politikai és presztízsérdekek állhatnak. Fleck Zoltán szerint a kormány saját köreihez köthető szervezeteket véd, még akkor is, ha azok gazdaságilag életképtelenek.
Lövétei István alkotmányjogász szintén úgy vélte: minden törvénynek, rendeletnek kell, hogy legyen legalitási alapja, ki kell, hogy induljon valamilyen jogszabályi háttérből.
Nincs olyan, hogy egy rendelet bármiről szólhat, de itt ez történik: a kormány abból indul ki, hogy minden hatalmi ágnál erősebb, és ezzel a kedve szerint élni is fog – így válik a jogalkotás hatalmi aktussá.
A Magyar Hangnak azt mondta: a rendeleti kormányzásnak,
az izomból történő jogalkotásnak
célja lehet az is, hogy kormány kísérletezhet a bíróságokat korlátozó rendeletekkel, figyelheti, miként reagál ezekre a lépésekre az igazságszolgáltatás. A bírói perek megszüntetésére vonatkozó rendeletet több eljáró bíróság is visszautasította vagy figyelmen kívül hagyta, de az újabb rendeletnél talán nem leszneki lyen „nyakasak”.
