Augusztus végén emeltek vádat korrupciós bűncselekmények miatt Suha György volt gambiai tiszteletbeli konzul és egykori miniszteri biztos ellen, aki – miután családja összegyűjtötte a 80 millió forintos óvadékot – otthon várja a bírósági eljárás kezdetét. A vádakat tagadó egykori diplomata, Afrika-szakértő több mint egy évet töltött letartóztatásban, és többször utalt arra: meggyőződése, hogy azért állították félre, mert a nemzetközi sajtóban bírálta Magyarország csádi szerepvállalását. 2023 végén és 2024 januárjában – miután nyilvánosságra került, hogy az Orbán-kormány katonai misszió indítását tervezi a közép-afrikai országban – a térség szakértőjeként többször szerepelt a sajtóban. A Telexnek például arról beszélt, hogy Csádban fennáll a polgárháború veszélye, ráadásul a magyar katonák hely- és nyelvismeret híján, beágyazottság nélkül mennének egy olyan országba, ahonnan a franciák is jobbnak látták kivonni a csapataikat.
Suha most az egykori Együtt-elnök Juhász Péter podcastjában szolgált további részletekkel és kritikával az ügyben. Azt eredetileg a Direkt36 derítette ki, hogy Orbán Viktor fia, Orbán Gáspár honvédségi összekötő tisztként Csád mellett a szomszédos Nigerben is járt egy magyar delegáció tagjaként. A volt tiszteletbeli konzul szerint Csád valójában B terv lehetett a magyar kormány számára, Niger ugyanis egy jobb társadalmi és gazdasági helyzetben lévő ország, aminek a fő oka az uránbányászat, amellyel jelentős részben Franciaország igényeit elégíti ki.
„Nigerben gondolkoztak állítólag először a magyarok, küldtek is egy delegációt, ebben is részt vett Orbán Gáspár. (…) Nem zárom ki, hogy a nukleáris érdeklődés vitte oda őket, de erre vonatkozóan nagyon kevés információ áll rendelkezésre” – mondja. A delegációt Azbej Tristan államtitkár vezette, ám a Nigerben készült videókon feltűnt a kormányfő fia is (bár a képeken igyekezett a háttérben maradni, és az arcát eltakarni).
Suha tudomása szerint a delegáció előadta, hogy Magyarországnak három célja van: az export növelése, a migráció megállítása és a keresztény közösségek védelme. Szerinte homályos, hogy mit akartunk eladni Nigernek, ahol a migrációt alapvetően belpolitikai kérdésként kezelik, a keresztény közösség pedig minimális létszámú, és nem üldözik. Az igazi problémát azonban az jelentette, hogy három hónappal a látogatás után, 2023 nyarán egy katonai puccsal oroszbarát erők vették át a hatalmat Nigerben. Suha szerint amatőr dolog volt, hogy a magyarok ezt nem érzékelték előzetesen, mintha nem tudták volna, hogy hová mennek, holott akkoriban már orosz zászlókat lengettek az utcákon.
Suha, aki a Szijjártó Péter vezette külügyminisztériumban volt miniszteri biztos, ráadásul azt mondja, hogy a most házi őrizetben ülő előző elnök, Mohamed Bazoum fia, az akkoriban Franciaországban tanuló, de Londonba rendszeresen átjáró Salem az Egyesült Királyságban megismerkedhetett az ott egy katonai elitiskolában tanuló Orbán Gáspárral. Mint mondja, nincs rá bizonyítéka, hogy így történt, de az bizonyos, hogy valahonnan ismerik egymást. Utóbb Salem Bazoum fogadta a magyar delegációt a repülőtéren, és kísérte őket Nigerben. A puccs után azonban az ifjabb Bazoum is házi őrizetbe került, bár végül elhagyhatta az országot, és Togo érintésével Dubajba menekült.
Az, hogy van egy személyes kapcsolat, és erre felfűzünk egy politikai mozgást, rendben van. Az viszont nagyon problémás, hogy nem mérték fel, hogy ebből a nigeri balhéból mi lesz. Nemcsak ebben az országban, hanem a térség egészében az oroszok elindultak egyfajta területfoglalási szándékkal. Ehhez nem kellett hírszerzőnek, Afrika-szakértőnek lenni, elég elolvasni egy újságot
– fejti ki.
Suha szerint ezt követően Salem Bazoum javasolhatta a magyar félnek Csádot, és össze is kötötte őket Mahamat Déby elnök egyik rokonával, a helyi befektetési ügynökség vezetőjével, aki fogadta a magyar delegációt. A volt diplomata szerint a magyarok hasonló agendával mentek Csádba, mint előzőleg Nigerbe, de itt már az esetleges katonai kooperáció is szóba került. Amint ismert, az Országgyűlés 2023 végén egy 200 fős kontingens kiküldését engedélyezte, a magyar katonák azonban azóta sem utaztak ki Csádba.
Suha szerint a csádi elnök egyik célja az lehetett az együttműködéssel, hogy egy olyan biztonsági szolgálatot, gyors reagálású erőt képezzenek ki, amelyik az ő biztonságát garantálja, akár egy puccs esetén is – ebben jutott volna szerep a magyaroknak. Konkrétan annak az alezredesnek is, akit 2024 októberében holtan találtak a szállodai szobájában a csádi fővárosban, N’Djamenában. A volt tiszteletbeli konzul elmondása szerint a helyi sajtó az ő halálát úgy kommentálta, hogy ezzel vége az elnöki biztonsági szolgálat létrehozását célzó tervnek, a misszió kútba esett.
Mindez azonban csak egy szelete a projektnek, mivel az Orbán-kormány egy 200 millió eurós, 80 milliárd forintos segélyhitelt is ad az Eximbank szerint is rendkívül kockázatos országnak számító Csádnak vízgazdálkodási, mezőgazdasági, élelmiszeripari és információs technológiai projektek megvalósítására. Ez nagyjából a négyszerese annak, mint amit hasonló célokra Magyarország valaha költött. A pénz egy részét a helyszínen tevékenykedő magyar vállalatok kapják; a segélyhitel projektjeit magyarországi gazdálkodó szervezetek valósítják meg, de az exportőröket a csádiak választják ki. Az összeg felhasználásával kapcsolatban Suha súlyos korrupciós kockázatokról beszél az interjúban.
Suha György megemlíti azt is, hogy Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke július végén szintén Csádban járt. Az erről szóló külügyi közlemény csupán általánosságokat közölt, de Suha szerint a fideszes politikus amellett kardoskodhatott, hogyha a katonai misszió nem valósul is meg, az eltervezett vízgazdálkodási projekt ne essen kútba.
