Oldalanként 226 ezer forintba került a Magyar Kertörökség Alapítvány által írt tanulmány, amit egy évig próbált titokban tartani a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), ám a bíróság a 24.hu.nak adott igazat, a 68 millió forint közpénzért elkészített dokumentumot ki kellett adnia az állami szervezetnek. A Tokaj-Hegyalja borvidék szőlőskertjeit, kastély- és kúriakertjeit összefogó turisztikai kertútvonal szakmai kidolgozása című 300 oldalas irományon hat tájépítész – köztük Herczeg Ágnes, a Magyar Kertörökség Alapítvány vezetője és Vincze Attila, az alapítvány kuratóriumi tagja –, két tájépítész gyakornok, egy fotós, egy grafikus, egy nyelvi lektor dolgozott.
A Magyar Kertörökség Alapítvány kuratóriumában ott ül Guller Zoltán, aki egyben a megrendelő MTÜ igazgatósági elnöke. A 300 oldal több mint 10 százalékán, 30–40 oldalon csak kép szerepel. A Magyar Kertörökség Alapítvány korábban nem reagált arra a kérdésünkre, milyen kiadásokat fedeztek a 68 millió forintból, az általunk felkért szakértő egybehangzó véleménye az volt, hogy a mű nem összeollózott, de sok eredeti gondolatot, nagy újításokat nem találtak benne, árát túlzásnak tartották. A dokumentumban szerepel a Tiborcz István cégcsoportja (BDPST Group) által tavaly megszerzett bodrogkisfaludi Patricius Borház is, amelynek gyengeségeként említik, hogy a megközelítése tömegközlekedési eszközzel nehézkés, nincs szervezett birtoklátogatás és kávézó. Ugyanakkor ez az egyetlen helyszín a tanulmányban bemutatottak közül, ahol stratégiai célként említik a 18–25 éves korosztály megszólítását, bevonzását.
Az, hogy mi került került ezen az anyagon oldalanként 226 ezer forintba Vadai Ágnes fantáziáját is megmozgatta, ő Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult. Emlékeztette rá, hogy az „eleve szükségtelen és felesleges, a hiányosan, vagy tartalmilag a vállalt feladatot érdemben nem teljesítve, használhatatlan, vagy a kitűzött céltól eltérve alkalmatlan formában készült tanulmányok és az eleve csak a jogtalan haszonszerzés céljából és kárt okozva megkötött ügylet alapján végzett cselekmények a következetes és töretlen joggyakorlat szerint megvalósítják a csalás bűntettét.”
A Demokratikus Koalíció képviselője szerint ebben az ügyben konkrétan felvetődhet a Btk. 376. §-ában írt hűtlen kezelés bűntette, a 305. §-ban szabályozott hivatali visszaélés, a Btk. 374. §-ban rögzített gazdasági csalás bűntett és a Btk. 373. §-ban rögzített csalás bűncselekmény megalapozott gyanújának megállapíthatósága is. Polt Pétertől egyebek mellett arra várt választ, hogy az ügyészség teljhatalmú vezetőjeként mit tett már az ügyben. Ha nem indult semmilyen felderítés, nyomozás, eljárás, akkor nem gondolja-e, hogy ezzel a legfőbb ügyész megszegi hivatali kötelességét. Vadai Ágnes úgy vélte: az ügyészségnek végre érdemben fel kellene lépnie ebben és az ehhez hasonló, jogállamban megengedhetetlen és vérlázító, a közbeszerzési szabályokkal szándékosan visszaélve elkövetett és a közpénzek jogellenes felhasználására utaló, bárki számára is egyértelműen korrupciógyanús ügyekben.
Polt Péter csak annyit válaszolt, hogy ezt a kérdést is feljelentésként értékelte, elbírálásra átküldte a Nemzeti Nyomozó Irodának.
