Állami adathalászatot próbál kialakítani és megkeresi az egyes állami társhatóságokat, hogy lássák el azokat a feladatokat, amelyre a törvényi felhatalmazás szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nincsen lehetősége
– mondta az RTL Híradónak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, miután az Átlátszó kiperelte a Szuverenitásvédelmi Hivataltól (SZH) azokat a levelezéseket, melyekben hat állami szervtől kértek adatszolgáltatást, ezek között a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) magánszemélyek bankszámláiról is kimutatásokat igényeltek.
A bíróság döntésével kiderült, hogy az SZH az adatok megszerzése érdekében eddig az MNB-n kívül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH), a Magyar Ügyvédi Kamarát (MUK) és a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát (MKVK) kereste meg. Az első négy intézmény már jelezte is együttműködését, utóbbi kettő törvényben foglalt titoktartási kötelezettségükre hivatkozva utasították vissza a kéréseket.
Ligeti Miklós kiemelte, hogy a NAV vagy a központi bank a bankszámlák forgalmát a pénzmosás elleni küzdelem céljával vizsgálhatja.
Az MNB elnöke, Matolcsy György az SZH-nak küldött április végi válaszlevelében megköszönte a megkeresést, és utalt arra, hogy lesz együttműködési megállapodás a két szerv között. Matolcsy Lánczi Tamást, az SZH vezetőjét az együttműködés „konkrét elemeinek kidolgozása érdekében” Farkas Ákoshoz, az MNB felügyeleti koordinációs igazgatójához irányította.
Az MNB a híradónak küldött válaszában azt írta hétfőn, hogy jelenleg ilyesmiről nincs szó. Közölték azt is, hogy az együttműködési megállapodások során az MNB kötelező betartani a hatályos EU-s és magyarországi jogszabályi előírásokat. Az RTL kereste a Szuverenitásvédelmi Hivatalt is, de nem kaptak választ.
