Az atomerőmű bevételeit elvonó kormányrendelet ellen tüntettek Pakson

Tüntetést tartott Pakson a városháza előtt az október hivatalba lépő, ellenzéki városvezetés, így tiltakozva a paksi atomerőmű területét különleges gazdasági övezetté nyilvánító kormányrendelet ellen.

A demonstráción a város két korábbi polgármestere, Herczeg József és Hajdu János is részt vett.

Nem harcolni akarok öt évig a kormányzattal, hanem eljuttatni a szavunkat odáig, és utána érdemben, egyenes gerinccel tárgyalni velük. Mert ennek a városnak jár ez a pénz. Ezt a pénzt mi termeltük meg. Az itt élő mérnökök, szakemberek, technikusok és szakmunkások. Ők termelik meg ezeket az adóforintokat azért, hogy utána ők jó viszonyok között tudják élni az életüket, és nem azért, hogy Kalocsán vagy Dombóváron vagy más településen legyen belőle kettő pad

– mondta a rendezvényen Heringes Anita, Paks megválasztott polgármestere, aki felszólította a kormánypárti képviselőket, hogy közösen álljanak ki a városukért. Elmondta azt is, hogy Paks leköszönő fideszes polgármestere, Szabó Péter támogatja a kormány felelőtlen döntését, így vele nincs miről tárgyalni.

Heringes szerint a kormány a működéshez szükséges pénzt vette el Pakstól. „Küzdeni fogok, nem adom fel, de önök se adják fel” – mondta Heringes, aki azt ígéri, kemény tárgyalófele lesz a kormánynak.

Mint ismert, a kormány egy augusztus elsején megjelent határozatban különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Paks közigazgatási területén elhelyezkedő, az atomerőmű kapacitásának fenntartására irányuló és az azzal kapcsolatos beruházásokkal összefüggő ingatlanokat. Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett rendelet szerint az immár nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházáshoz szükséges önkormányzati ingatlanok tulajdonjogát a Tolna Vármegyei Önkormányzat szerzi meg.

A különleges gazdasági övezetek fogalmát 2020-ban alkotta meg a kormány, így vették el a gödi Samsung akkugyár adóbefizetéseit a helyiektől, akik ellenzéki polgármestert választottak. 2023-ban az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 5,9 milliárd forintot fizetett ki a városnak helyi adók címén, amely a város költségvetésének 37 százalékát tette ki. Azóta a kormány Paks mellett Iváncsán és Mosonmagyaróváron is hasonlóan járt el.

Az ügy miatt kedd délután Pakson rendkívüli ülést is tartottak, ahol a képviselők arról döntöttek, visszamondanak egy 4,3 milliárdos buszbeszerzést azért, hogy a későbbi, fenntartással járó költségek ne terheljék a város költségvetését. A Telex tudósítása szerint Heringes Anita az ülésen elmondta: újra kell gondolniuk, mire van pénze a városnak, és mire nincs, de hangsúlyozta, hogy szerinte „a kormányzat nem fogja elengedni a város kezét”.