A magyar állam egymilliárd euró hitelt vett fel három kínai banktól. Részleteket (például a kamatozásról) nem tudunk, csak azt, hogy 2027 áprilisáig kell visszafizetni a kölcsönt.
Az indoklás szerint a hitelt az állam a központi költségvetésnek a csúcstechnológia, az infrastruktúra-építés, a közlekedési infrastruktúra, illetve az energia területein jelentkező kiadásainak finanszírozására vette fel.
Régóta keringő pletyka, hogy az Orbán-kormány egy nagyobb kínai hitellel próbálja meg kiváltani a hiányzó uniós forrásokat. Most kiderült, hogy ha nem is direktben az uniós pénzek pótlására, de nagyjából azzal azonos összegű hitelt vettünk fel Kínától, mint amennyi pénzt elbukunk az EU-tól.
Az uniós forrásainkkal kapcsolatban nem sok változás történt az idén.
- A feltételességi mechanizmussal a többi tagállam az Európai Bizottság javaslatára (de szigorítva azt) befagyasztotta a Magyarországnak járó kohéziós források egy részét. Ez körülbelül 6,5 milliárd euró.
- A be nem fagyasztott pénzek egy szeletét továbbra is blokkolja az Európai Bizottság. Körülbelül 2,5 milliárd euróról van szó, ami nincs befagyasztva, de egyelőre nem tudjuk lehívni.
- Valamint ott van a Helyreállítási Alap is, amelynek odaítéléséről a bizottság dönt (a tagállamok jóváhagyásával), és amelynek forrásait ugyanazon feltételek teljesülése esetén kaphatjuk meg, mint amiket a befagyasztott pénzek feloldásáért kérnek. Itt valamivel több mint 10 milliárd eurónyi forrásról van szó.
Előrelépés legutóbb tavaly decemberben történt, amikor a bizottság feloldott egy általános blokkolást, ami az összes Magyarország számára járó uniós forrást elérhetetlenné tette. A blokkolást azért vezették be, mert a bizottság szerint a magyar igazságügyi rendszer nem volt független a kormánytól. A feloldásért cserébe az igazságügyi reformot kérte az Orbán-kormánytól, amit az el is fogadott. Nem sokkal ezután egy kisebb csomagot, körülbelül kétmilliárd eurót is feloldottak, ezért az oktatási szabadsággal és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos problémákat kellett kijavítani. Szó volt arról is, hogy a maradék 2,5 milliárd eurónyi be nem fagyasztott, de nem elérhető forrásból további 2 milliárd eurót feloldhatnak, de ezzel kapcsolatban azóta nem történt semmi érdemi.
Az, hogy az európai parlamenti választásig nem volt előrelépés, érthető. Ilyen súlyú ügyeknél alapvetően a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen dönt, ő viszont kampányolt. Korábban azt írtuk, a magyar kormány számára a pénzek megszerzéséért az lenne a legjobb, ha a bizottsági elnök újrázna, és minél hamarabb. Ez megtörtént, de arról továbbra sem hallani, hogy a tárgyalások haladtak volna.
A befagyasztott pénzek feloldásáért és a Helyreállítási Alap forrásainak kifizetéséért a bizottság és a többi tagállam reformok végrehajtását kéri, ezeket hívják mérföldköveknek. Az előbbiért 17, az utóbbiért 27 ilyet kellene teljesítenünk. Egy részét már meg is tettük, egy részét nem, de a teljesítés szempontjából sokat számít, mit gondol a többi tagország azokról a reformokról, amelyeket elfogadtunk. Mindkét forrásnál létezik határidő. A Helyreállítási Alap pénzcsomagját 2026-ig el kellene költeni, amire nagyon kevés esély látszik még abban az esetben is, ha hozzájutunk a pénzhez.
A kínai hitelfelvételre viszont talán jobb magyarázatot adhatnak a befagyasztott kohéziós források. A befagyasztáskor két dologról döntöttek a tagállamok:
- az egyik, hogy három operatív program 65 százalékát zárolják, ezekből a programokból minden évben csak a fennmaradó 35 százalékot kaphatjuk meg.
- A másik, hogy szerződéskötési tilalmat rendelnek el minden közfeladatot ellátó közérdekű közalapítvánnyal. Mivel az egyetemek egy része is ilyen rendszerben működik, kiestünk az Erasmus és a Horizont programokból is.
Az első pont része az is, hogy a befagyasztott pénzek a döntést követő második évtől nem állíhatók költségvetési sorba, vagyis végleg elvesznek. A döntés 2022. december elején született meg, így a Magyarországnak járó források erre az időszakra végleg elvesznek.
A különbség persze az, hogy a kohéziós forrásokat nem kell visszafizetni (a Helyreállítási Alap forrásainak egy részét igen, de nagyon kedvezményes hitelről van szó), a kínai kölcsönt pedig igen, és viszonylag hamar.
A helyzeten csak ronthat, ha megvalósul az, amiről Didier Reynders igazságügyi biztos beszélt a jogállami jelentéseket bemutató háttérbeszélgetésen. Azt mondta, a szuverenitásvédelmi törvény miatt ismét felfüggeszthetik a pénzek kifizetését.
Hogy ez pontosan mennyi pénzre vonatkozik, nem tudni. Ebben az esetben viszont fontos, hogy nem kell a tagállamok szavazata a döntéshez, elég a biztosok szavazatának többsége. Mivel Von der Leyent újraválasztották, már csak a bizottság jóváhagyásához kell a parlament szavazata. Azé a parlamenté, amelyikben igen népszerű volt a bizottsági elnök Orbán Viktort elítélő mondata. A politikai többség tehát alighanem megvan a magyar pénzek befagyasztása mögött, csak a vezetők szándéka a kérdés.
Magyarország egyébként nem áll rosszul a mostani ciklusból lehívott pénzekkel kapcsolatban. Összességében a hetedik legtöbb forrást költöttük el, és a már kifizetett pénzekben mi vagyunk az elsők. Több mint egymilliárd euróhoz jutottunk hozzá a mostani hétéves ciklus forrásaiból. Mi vagyunk viszont az egyetlenek, akik kevesebb utófinanszírozott projektet kezdtünk el kifizetni költségvetési forrásból, mint amennyi pénzt kaptunk. Erre magyarázat lehet, hogy mi tartunk a legjobban attól, hogy nem kapjuk meg utólag az elköltött pénzeket, illetve az, hogy a magyar költségvetés állapota nem engedi meg, hogy előre finanszírozzunk uniós projekteket.